Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 1. (Makó, 2017)
Cs. Tóth Gabriella: A makói parasztházak használata a 21. század elején
CS.TÓTH GABRIELLA A makói parasztházak használata a 21. század elején A jelenség méreteit mutatja az is, hogy az interneten számtalan olyan építészeti, belsőépítészeti és lakberendező vállalat hirdeti magát, melyek referenciái között szerepel a parasztházak átalakítása, felújítása is. Kivitelezőket, kőműveseket és asztalosokat is találni szép számmal, akik a régi házak felújítását, javítását vállalják. Ezeken kívül népszerű lakberendezési magazinok és internetes blogok is cikkeznek a témával kapcsolatban.4 A kutatás elején járva, eddig javarészt forrásfeltáró munkát végeztem, melyből a következőkben felvázolt kutatási irányvonalat és hipotézist határoztam meg. Már korábban említettem, hogy a napjainkban zajló folyamatot igyekszem megragadni, mely az egykori parasztházak átépítésére, felújítására vonatkozik. A kutatásom tárgyát konkrétan azok a lakóházak képezik, melyek az utca vonalára merőleges gerincűek, tehát melyeknek az utcára két ablaka és egy a gangra nyíló ajtaja van, esetenként három ablaka, ha az ajtót már korábban befalazták. Kutatómunkám első szakaszában nem tervezem a fordított parasztházak vizsgálatát. Ideértem azokat az épületeket, melyek a polgárosodás azon fokát mutatják, hogy gerincük az utca vonalával párhuzamos és az utcára 4 vagy 6 ablakkal nyitottak, illetve azokra a lakóházakra sem koncentrálok, melyek megtartották a szoba- konyha- szoba vagy kamra soros elrendezést, de a polgári hatás elérése érdekében az utca felől L alakban egy úgynevezett vakszobával bővültek. Az adatgyűjtést konkrétan érintő lakóépületeket az eddigi ismereteim alapján három csoportba soroltam: 1. Helyi védettség alatt álló lakóházak, melyek az előbb meghatározott szempontoknak is megfelelnek. 2. Helyi védettség alatt nem álló, az épület eredeti állapotát tükröző, illetve azt megőrző felújításon átesett épületek. 3. Helyi védettség alatt nem álló, a lakóház eredeti jellegét figyelmen kívül hagyó felújításon átesett épületek. Kutatómunkám kezdeti szakaszában az előbb meghatározott, napjaikban is lakott épületekkel foglalkozom. Célom röviden megfogalmazva a következő: dokumentálni az adott lakóépület mai állapotát, feljegyezni az esetleges külső és belső változtatásokat a hozzáépítéseket, a vakolat és nyílászáróktípusát, a helyiségek funkcióváltozásait. Az adatok rögzítésével párhuzamosan a legfontosabb, hogy az életmódváltozással összefüggésben értelmezzem azokat. Az életmód és lakáskultúra összefüggéseinek vizsgálatán túl értelmezési keretemet szeretném kiterjeszteni a lakók átépítési, fölújítási és berendezési koncepciójának elemzésére is, amely fényt deríthet a tulajdonosok értékrendje, érzelmei és identitása által vezérelt lakásfelújítási és berendezési tendenciákra is. 4 Például: http://elohazak.com/paraszttiazak/paraszthazak-felujitasa/;http://www.drhaz.com/ ;http://www.lakberendezo-szeplakterv.hu/bulvar-sztori/35/ paraszthaz-felujitasa (letöltés: 2016. március 19.) 102
