Halmágyi Pál: A Pulitzer-kultusz 100 éve Makón 1911–2011. A Makói Múzeum Füzetei 112. (Makó, 2011)

Mellékletek - Donald M. Blinken nagykövet beszéde 1997. április 10.

zett zsurnalisztikát képviselte. Emellett, ami szintén nagyon lényeges: az érdekes, karakteres, különleges cikkeket részesítette előnyben. A másik díszpolgári oklevelet Makó város képviselő testülete, a sorban harmadik Pulitzer Józsefnek, nagyra becsült vendégünknek ítélte oda. Ő az, aki harmadik generációsként viszi tovább azt az újságírói tulajdonságot, amelyet maga így fogalmazott meg: Lelkiismeretes kiállás, a közérdeket szolgáló sajtó ügye mellett és még egy régi mottó, amely különösen közel állhat a makói szívekhez: Soha ne feledd a szegényeket! Tisztelt Pulitzer Úr, Pulitzerné Asszony! Az Önök által alapított múzeumok, galériák - tudjuk - csak részei és jelzései az Önök művészeteket támogató, világszínvonalú mecénási tevékenységének. A díszpolgári oklevelek átadás utáni napon és napokban lesz alkalom arra, hogy a város gazdasági helyzete és elképzelései mellett a helyi lokálpatrióták megismertessék Önöket féltve őrzött helyi hagyományainkkal, megmaradt, tiszta forrásból származó népművészeti kincseinkkel. Ezek többek között olyan elmúlt korok üzenetét közvetítik majd Önöknek, amelyeknek itt Makón a Pulitzerek ősei is részesei voltak. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. 2. sz. melléklet Donald M. Blinken nagykövet beszéde 1997. április 10. Nagy örömömre szolgál, hogy együtt ünnepelhetem Makó város polgáraival Pulitzer József születésének 150. évfordulóját. 1997 egyébként is különösen kedvező időpont arra, hogy Pulitzer munkásságára emlékezzünk és megvizsgáljuk a szabad sajtó szerepét. Tehát Pulitzer József nagyon okosan tette, hogy éppen 1847-ben született. Persze, a magyarokra mindig is jellemző volt ez a bölcs előrelátás. A jelen és talán még a jövő világára is nagy hatással volt a magyarok különleges intellektuális teljesítménye mind itt, Magyarországon, mind külföldön, főként az Egyesült Államokban. Az innováció, a gazdasági növekedés és a politikai fejlődés a világon mindenhol a tudáson és a kommunikációiparon alapul. Elég a számítógép, a televízió, a telekommunikáció és a sajtó szerepére gondolnunk ahhoz, hogy megértsük, a gondolatok szabad szárnyalása és a tudás megosztása egymással milyen alapvetően határozzák meg életformánkat. Nagyon érdekes, hogy e területek nagy úttörői között milyen sok a magyar; Pulitzer József az újságírás területén. Teller Ede és Szilárd Leó a fizikában, Neumann János és Gróf András pedig a számítástechnikában. Ők mindannyian az Egyesült Államokban érték el legnagyobb sikereiket és erre mi, amerikaiak nagyon büszkék lehetünk. Ezek a magyar születésű tudósok olyan gondolatokat fogalmaztak meg, melyek a szabad és virágzó társadalmak fejlesztéséhez és fenntartásához elengedhetetlenek. Azért gyűltünk össze itt ma, hogy megünnepeljük Pulitzer születésnapját és értékeljük a szabad sajtó jelentőségét. Elöljáróban hadd idézzem Thomas Jefferson szavait, aki következőket mondotta: Szabadságunk a sajtó szabadságán alapul és ezt nem lehet korlátozni, mert akkor elveszik. Másképpen megfogalmazva, Magyarország és néhány szomszédja ma már élvezi azt a sajtószabadságot, melytől több mint 50 évig meg volt fosztva. Ezért a ma29