Kászonyi Richárd: A nagykászonyi Kászonyi család története. A Makói Múzeum Füzetei 111. (Makó, 2010)
Gilicze János: Kászonyi Richárd közigazgatási pályaképe
kulturális és gazdasági szempontból felemelni, mindenkinek méltó megélhetést biztosítani, a belső rendet minden köríilmények között megóvni s ez által az ország tekintélyét a külföld előtt is megszilárdítani ...Kifejtette a főispán, hogy a munkanélküliség leküzdéséért, a közegészségügyi védelem kifejlesztéséért, az iskolán kívüli népoktatás, az ifjúsági sportintézmények kiépítéséért fog dolgozni. " 5 0 A megyei ünnepséget követte Baja város ünnepélyes installációja. A városházán az elnöki tisztet Bernhart Sándor polgármester töltötte be. Kászonyi Richárd ünnepi beszédében méltatta Baja történelmi hagyományait és ismertette megoldandó feladatait, majd végezetül munkájának sikeres elvégzéséhez együttműködésre kérte föl a város lakosságát. A városi törvényhatóság részéről Flórián Géza kormányfőtanácsos, a városi tisztikar részéről pedig Puskás Dezső polgármester-helyettes üdvözölte. A közgyűlést a Központi Szálló nagytermében tartott háromszáz terítékes közebéd zárta, ahol először a főispán mondott pohárköszöntőt a kormányzóra. Őt követte gróf Teleki János örökös megyebizottsági tag, majd Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter köszöntője, aki Kászonyit a jobboldali gondolatoknak egyik előkelő képviselőjének nevezte. 5 1 Kászonyi Richárd Bács-Bodrog megyei és bajai főispáni működésének részleteire e munka keretében nem térünk ki. Azt azonban megemlíthetjük, hogy sokrétű munkálkodása társadalmi és politikai téren is elismerést váltott ki. Erre egy bizonyíték Bartha Károly honvédelmi miniszter 1941. február 4-i leirata, amiben a polgári lövészegyletek megszervezése és fejlesztése érdekében kifejtett önzetlen, buzgó és eredményes munkáját dicsérettel elismerte. 52 Időközben főispáni feladatkörét kibővítették. Gróf Teleki Pál miniszterelnök 1941. január 25-én kinevezte Bács-Bodrog vármegye és Baja thj. város közellátási kormánybiztosává. 5 3 Jugoszláviában 1941. március 27-én katonai puccsot hajtottak végre. A német hadsereg április 2-án megkezdte a Jugoszlávia elleni felvonulást Magyarország területén. Másnap hajnalban az örökbarátsági szerződés megszegése miatt öngyilkosságot követett el gróf Teleki Pál miniszterelnök. A kormányzó Bárdossy Lászlót nevezte ki miniszterelnöknek. Április 11-én Magyarország bekapcsolódott a Jugoszlávia elleni támadásba. A honvédség megszállta Bácskát, a baranyai háromszöget, a Muraközt és a Muravidéket. A kormányváltással egy időben valószínű, hogy Kászonyi Richárd a szokásoknak megfelelően felajánlotta lemondását a főispáni posztról. Azt azonban jelenleg nem tudjuk, hogy az új kormány megalakulása után megerősítették e hivatalában, vagy a döntést határozott elképzelések - a visszafoglalt délvidéki területek visszacsatolása és az országgal való közigazgatási egyesítése - miatt későbbre halasztották? Ez a döntés végül 1941. augusztus 13-án született meg, ugyanis Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter előterjesztésére Horthy Miklós kormányzó Kászonyi Richárdot - saját kérésére - Baja város főispáni állásában való meghagyása mellett, felmentette Bács-Bodrog vármegye főispáni teendői alól. Hivatalát dr. Deák Leó ügyvéd, zombori lakosnak adta át, akit egyúttal kineveztek a visszatért Zombor város főispánjává is. 5 4 5 0 Internet. MTI 1939. március 29. 41. kiadás 5 1 Uo., és 43. kiadás 5 2 KCSI 115.160/1940. ein. Psz. sz. 5 3 KCSI 650/1941. M.E.l. sz. 5 4 Internet. MTI 1941. augusztus 13. 73
