Kászonyi Richárd: A nagykászonyi Kászonyi család története. A Makói Múzeum Füzetei 111. (Makó, 2010)

Gilicze János: Kászonyi Richárd közigazgatási pályaképe

azt, hogy a román és a jugoszláv hatóságokkal jó viszonyt, közvetlen érintkezést alakított ki azért, hogy a kettősbirtokosok földjeiket használni tudják. 2 9 Fáy István távozó főispánt Csanád-Arad-Torontál vármegye 1937. február 24-én tar­tott rendkívüli közgyűlésén búcsúztatta. A megyegyűlésen felolvasták búcsúlevelét, amelyet a vármegye közönségéhez, tisztikarához és gazdaközönségéhez intézett. Levelé­ben Fáy köszönetet mondott mindenkinek az együttműködésért. A törvényhatóság ezen az ülésén döntött az új főispán beiktatási (installáció) ünnepségéről, amit március 4-re tű­zött ki. 3 0 A nagyszabású ceremóniáról talán nem érdektelen részletesebben beszámolni, ahogy ezt megtették a korabeli sajtóorgánumok is. A főispáni beiktatás napján a Maros makói hídfőjénél pontosan nyolc órára megjelent a város fogadó küldöttsége élén dr. Nikelszky Jenő polgármesterrel és dr. Szőnyey Károly rendőrkapitánnyal. Kiszombor felöl először a frontharcosok, majd egy formaruhás kerékpárosztag két lovas zászlóvivő­vel együtt érkezett meg. Őket a tűzoltók kerékpáros osztaga és egy 32 fős lovas fronthar­cos osztag követte. Dr. Kászonyi Richárd zombori Rónay Imre ötös fogatán érkezett a hídfőhöz. Mögötte Kiszombor község négyes fogatán dr. Szmolenszky László főszolga­bíró és dr. Györffy Ferenc szolgabíró ült. A főispán kiszállt és a polgármester levett ka­lappal köszöntötte a vezető tisztségviselők élén. A város vezetője üdvözlő mondataiban megemlítette, hogy az ünnepeltet a szokások ellenére nem víg zeneszóval fogadták, ahogy illett volna. Ezt azért mellőzték - folytatta - mert Makó városát és határának egy részét súlyos természeti csapás, hatalmas esőzés érte, nagy károkat okozva. Kászonyi megköszönte az üdvözlő szavakat majd együtt érzően kijelentette, „elszomorodott szív­vel olvastam ma arról a csapásról, amely Makó város egy részére a túlságos esőzések folytán rászakadt. Első dolgom lesz, hogy a hajléktalanokká vált szegény embereken se­gítsek. Azzal a szándékkal jövök Makóra, hogy e város minden polgárának egyformán fő­ispánja leszek amennyiben tőlem telik, igyekezni fogok dolgozni értük és segíteni raj­tuk. " 3 1 Az elhangzottak után kocsiba ültek, s megindult a díszes menet a város felé. A fő­ispán ötös fogata előtt a polgármester és a rendőrkapitány kocsija haladt, mögötte pedig a torontáli járás, főleg Kiszombor lakosainak, gazdáinak vég nélküli kocsisora, jóval felül százon. A Szegedi utcán iskolások, szabályos közökben felállított cserkészek sorfala közt haladt a menet. Amikor a Hősök szobra elé értek, a kerékpárosok, a lovas osztag és a ko­csizok valamennyien tisztelegtek a hősök emléke előtt, a polgári ruhások pedig kalapot emeltek. Azután a vármegyeháza déli bejáratához kanyarodott a menet. A kocsifelhajtó­nál a lépcsőn Tarnay Ivor alispán a vármegyei tisztikar élén pár szóval üdvözölte Kászonyi Richárd főispánt. Negyed tízkor a főispán és kísérete a belvárosi római katoli­kus templomba hajtatott, ahol ünnepi misén vettek részt. A feldíszített vármegyeháza teljesen megtelt a vidéki küldöttségekkel, előkelőségek­kel. A közgyűlési terem már tíz órakor zsúfolásig tele volt, úgy hogy abban mozogni sem lehetett. Tarnay alispán pontosan 11 órakor elfoglalta az elnöki széket és megnyitotta a rendkívüli közgyűlést. A nemzeti fohász felolvasása után üdvözölte a kormány képvise­letében megjelent Tomcsányi Kálmán belügyi államtitkárt, dr. moóri Glattfelder Gyula csanádi püspököt, Nagyszombati Miksa altábornagy, gyalogsági szemlélőt, a szomszé­dos törvényhatóságok fő és alispánjait és az egész ünneplő közönséget. A főispáni kine­2 9 Uo.1937. március 4. 30 KCSI 4134/1937.al. sz., 5008/1937.al. sz. 68

Next

/
Thumbnails
Contents