Kászonyi Richárd: A nagykászonyi Kászonyi család története. A Makói Múzeum Füzetei 111. (Makó, 2010)

Gilicze János: Kászonyi Richárd közigazgatási pályaképe

igazgatási szempontból szinte minden községet újra meg kellett alakítani. A szerb adók­kal sarcolt és kifosztott gazdaságokra, kisemberekre kénytelen volt a magyar pénzügyi igazgatás közterheket kivetni. Ilyen viszonyok között kellett Kászonyi Richárdnak mun­káját megkezdenie. Reá hárult a feladat, hogy a felszabadult lakosságban az életösztönt felébressze, és a közéletnek megvesse az alapjait. 1 1 Az 1923. évi XXXV. törvénycikk módosította a megyei közigazgatás rendszerét. A szétszabdalt kis területre olvadt megyéket más megyékhez csatolták, így létrehozták az ideiglenesen egyesített új vármegyéket. Makó székhellyel 1924. január 1-én alakult meg Csanád - Arad - Torontál közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye. A törvény alapján összevonták a csonka nagyszentmiklósi és a csonka törökkanizsai járásokat, To­rontálijárás néven Kiszombor székhellyel. Az új járás összefogta a Maros folyótól délre fekvő Magyarországon maradt kilenc torontáli települést és annak lakóit. Ennek az új To­rontálijárásnak lett a főszolgabírója Kászonyi Richárd. 1 2 Családi életében is változás tör­tént. 1924. október 16-án házasságot kötött dr. Hász Sándor árvaszéki elnök és Návay Mária lányával, Ilonával. Házasságával rokonságba került a Csanád vármegyében évszá­zadokon keresztül kiemelkedő szerepet betöltött nagytekintélyű Návay családdal. A várakozásoknak megfelelően Kászonyi Richárd nagy szakértelemmel végezte munkáját, aminek jutalmaként az elkövetkező években, több elismerésben, kitüntetésben részesült. Ferencszállás község képviselőtestülete 1929. május 19-én tartott rendkívü­li közgyűlésén díszpolgárává választotta főszolgabíróját. Az oklevélbe a következőket foglalták: ,, Ferencszállás község képviselőtestülete az egész község közönségének a nevében nagy örömmel adja tudtára mindazoknak, akiket illet, hogy a magyarfalu és a falusi föld­műves lakosság igaz barátját, Ferencszállás községnek pedig különösen nagy jóakaróját és megsegítőjét: nagyságos doktor nagykászonyi Kászonyi Richárd urat, a torontáli járás főszolgabíróját a község anyagi és erkölcsi felvirágoztatása körül kifejtett hervadhatat­lan nagy érdemeinek az elismeréséül díszpolgárává megválasztotta, és erről ezen oklevél kiadásával mindenki előtt bizonyságot tesz. Kelt Ferencszálláson, 1929. évi pünkösd va­sárnapján. Somogyi Imre sk. Jegyző Frányó Gyula s.k. bíró. " 1 3 Szeptember 17-én a Kübekházi Vadvédő és Vadásztársaság a vadtenyésztés és a va­dászat területén kifejtett munkálkodásáért dísztaggá választotta. Ugyanazon év október 30-án a ferencszállási képviselőtestület újabb döntésével kedveskedett főszolgabírójá­nak, amikor is „ a község iránt tanúsított végtelen jóakarata és segítő jóságának meghálá­sául" a település egyik határrészét „Kászonyi dűlőnek" nevezték el. 1 4 A vármegye szin­tén értékesnek tartotta hivatali ténykedésért. Nem csoda, hogy a megye törvényhatósági bizottsága 1929. december 16-án tartott általános tisztújító közgyűlésén Kászonyi Ri­chárdot közfelkiáltással újra a torontáli járás főszolgabírójának választotta. 1^ Purgly Emil főispán 1930. február 6-án bizalmas levelében arról értesítette, hogy a honvédelmi miniszter az 1929. évi (katonai) toborzásnál elért kiváló eredményeiért elismerését fejez­1 1 Makói Újság. 1937. március 4. 1 2 Kiszombor I. 359. o. 13 KCSI 29. kgy./1929. sz. 1 4 Uo. 2811/1929. sz. 1 5 Uo. 1416. kgy. 32153/1929. sz. 64

Next

/
Thumbnails
Contents