Kászonyi Richárd: A nagykászonyi Kászonyi család története. A Makói Múzeum Füzetei 111. (Makó, 2010)

Gilicze János: A Kászonyi család történetének kutatása

Nagykászon valamelyik településéről. Elképzelhető, hogy letelepedésük után származási helyükről nevezték őket, ami aztán rajtuk ragadt. A névváltozásokra számos példa áll rendelkezésünkre, most csak egyet említünk meg. A kászoni Impérfalván 1569 körül tizennégy „főembert és lófőt" írtak össze. Közülük az egyik Csutak András. A család 1602ben már lófői kategóriába tartozott. Ebből a famíliából származott le János, aki már Kászoni néven Habsburg hűségével nagy karriert futott be. 1667-ben alcsíki királybíró, 1685-től főkirálybíró, sőt 1718-ban bárói címet kapott. Ettől az időtől kezdve kászoniságát csak előnévben őrizte meg és felvette a Bornemissza nevet.

2

1 Kászonyi Richárd büszkén viselte a „nagykászonyi" előnevet. Magát felvetette a „Magyarországi székelyek lustrumába". Az 1938. május 11-én kitöltött Lustrum ívbe a következőket jegyezte be, „családom, amelyik 1617-ben már Magyarországon van a Csík megyei Kászonszékből származik."

2

2Az Erdélyért és a székelységért mindenkor tenni akaró és tenni kész Kászonyi Richárd kimondottan örült annak, amikor Háromszék vármegye főispánjává nevezték ki. Beiktatása a „megye legteljesebb szeretetének és bizalmának megnyilvánulása mellett ment végbe ...Háromszék vármegye népe már csak azért is szívesen fogadta az új főispánt, mert székely származású. "

2

3 2

1 IMREH ISTVÁN PATAKI JÓZSEF: Kászonszéki krónika 1650-1750. Európa Könyvkiadó - Kriterion Könyvkiadó. 1992. 67-75.o. 2

2 KCSI. Lustrum ív. Internet MTI 25. kiadás. Sepsiszentgyörgy. 1942. március 4. 61