Kászonyi Richárd: A nagykászonyi Kászonyi család története. A Makói Múzeum Füzetei 111. (Makó, 2010)

Kászonyi Richárd: A családra vonatkozó oklevelek fordításai

szablyát kirántva tart, térdeitől kezdve kiemelkedni látszik. A pajzson koronás és rostélyos sisak nyaklánccal díszítve, csúcsán kiterjesztett szárnyú pelikán csőrével mellét sebezve, saját vérével alatta lévő fiókáit táplálja. A foszlányok egyik oldalon arany és vörös, a másik oldalon ezüst és kék színűek, a pajzsnak szélein szelíden széjjelfolynak és azt illően és szépen díszítik, (...kihagyás...) Keltfőhercegi városunkban, Bécsben, Ausztriában, az Úr 1751. évében március 1-én. 10. sz. melléklet. Zákó István birtokadományozó oklevele a Bács megyei Bajsa kamarai birtokra. Pozsony, 1751. június 28-án. Országos Levéltár Libri Regii 1751. év XLII. kötet 68. oldal. Az oklevél magyar fordítása. Mi Mária Terézia stb. emlékezetül adjuk mindenkinek stb. hogy mi részint hívünk, nemes Zákó István - azelőtt a tiszai határvidék kapitánya - Felségünkhöz intézett legalázatosabb kérelmére, részint pedig tekintettel ugyanezen kapitánynak különböző helyeken és időkben és szükséges alkalmakkor úgy fegyverrel, mint legújabban az említett tiszai határvidéknek bekebelezése alkalmával először említett Magyarországunk Szent Koronájának, ausztriai fő házunknak, majd Felségünknek is lelkesen és állhatatosan tanúsított hűséges szolgálataira és hozzá méltó érdemeire, a Bács megyében fekvő Bajsa nevezetű kamarai pusztát, a teljes és összes királyi jogunkat, ha valamit az előbb említett Bajsa pusztán egyébiránt és akárhogyan bírnánk és tudomásunk szerint, akármilyen okból, úton-módon és értelemben Felségünket illetne, annak összes haszonvételével és tartozékával, tudniillik szántóföldekkel, művelt és nem művelt földekkel, rétekkel, mezőkkel, legelőkkel, kaszálókkal, erdőkkel, ligetekkel, hegyekkel, dombokkal, völgyekkel, szőlőkkel, szőlőhegyekkel, vizekkel, folyókkal, halastavakkal, halrekesztékekkel és vízfolyásokkal, malmokkal és azok helyeivel, általában pedig bármilyen hasznok és tartozékok teljességével bármely néven nevezendők is, igazi határai között és régi határaival ezen Bajsa pusztához jog szerint és régtől fogva tartozókkal és tartozandókkal az említett Zákó Istvánnak és összes férfi örököseinek és ivadékainak örökös joggal és visszavonhatatlanul, mégis azzal a feltétellel, hogy ezen pusztát benépesíteni és az ilyenképpen benépesíttetett megőrizni tartozik, és erre az említettek köteleztessenek, kegyes rendelkezésünk erejénél fogva adjuk, ajándékozzuk, adományozzuk azzal a joggal, amellyel azt használni, tartani, birtokolni és egyszersmind bírni kell (mások jogai, különösen az egyházakéi, épen maradván) ezen oklevelünk erejénél és bizonyságánál fogva, amelyet privilégiumunk formájában állíttatunk ki, amikor ezt nekünk visszahozzák. Kelt királyi városunkban, Pozsonyban, 1751. június 28-án. 52