Kászonyi Richárd: A nagykászonyi Kászonyi család története. A Makói Múzeum Füzetei 111. (Makó, 2010)

Kászonyi Richárd: A nagykászonyi Kászonyi család története

nek a Népszavának szerkesztője (1881-1884). Cikkei a Pesti Hírlapban, a Hazánk és a Külföldben, az Ország-Világban, és a Hazánkban magyar nyelven, a Neues Politisches Volksblatt-ban német nyelven jelentek meg.

2

1 Kászonyi Dániel 1863-1867-ig, mint nevelő volt alkalmazásban a Vay grófi családnál. Gróf Vay Sándor (Vay Sarolta),akit ő nevelt és oktatott, és aki Kászonyi Dánielt holta napjáig hálás szeretettel és tisztelettel vette körül 1904-ben a Pesti Hírlap június 5-i számában - 18 évvel Kászonyi Dániel halála után - nagyon szép megemlékezést írt róla 5 hasáb terjedelemben. Ez az újságcikk családi irataink között meg van. Ezen cikkből sok mindent meg tudhatunk Kászonyi Dánielről, ami sem az iratokban, sem családi hagyományban nem maradt fenn róla. Eszerint Kászonyi Dániel 1831-ben - tehát 18 éves korában -patvarista (joggyakornok) lett gróf Andrássy György főispán mellett és ekkor volt Felső- Magyarországon a nagy kolera és a parasztlázadás. Kászonyi Dániel, mint fiatal patvarista végig élte ezen borzalmakat és évtizedek múlva leírta Unter dem Standrecht című regényében és itt ecsetelte Kossuth első szereplését is. Midőn az emigrációból hazajött, itthon Magyarországon úgy belföldi, mint külföldi forradalmi tevékenysége miatt senki sem merte őt alkalmazni. Az akkoriban tengő-lengő néhány (Schmerlingtől, Pálffytól rettegő) újságunk nem merte vállalni őt, három-négy nemzetnek híres forradalmi hősét. Regényeire nem akadt kiadó. Még csak nyelv, zongora és rajzórákat sem akartak venni tőle. Ki mert volna egy ilyen veszedelmes embert a házba ereszteni, aki intimusa (bizalmasa) volt Kossuthnak, Garibaldinak, aki Párizsban segített Orsininek a bombamerényletet végrehajtani. Kászonyi Dániel ekkor, mint angol állampolgárjött haza és Thomas Miller név alatt élt. Családi életéről nagyon keveset tudunk. Gróf Vay Sándor (Sarolta) a fent említett újságcikkben azt írja, hogy mint egészen fiatalember Kászonyi Dániel még Sáros megyében Desseffy Minát vezette oltárhoz, akitől azonban igen hamar elvált. Később Bécsbe kerülve, gyakran rándult át a Csallóközbe, ahol rokonának, a Kliegl családnak igen szép birtoka volt. Kliegl Laura volt Kászonyi Dániel regényes szerelme. Laura azonban egy Schultz nevü kapitányhoz ment férjhez. Laura apja közben tönkrement, a megmaradt vagyont pedig Laura férje, Schultz kapitány elköltötte, elkártyázta, azután elment Amerikába, feleségét és gyermekeit itt hagyván. Ekkor Kászonyi Dániel ismét megjelent Lauránál, őt és a Schultz gyerekeket felhozta Pestre. Ő gondoskodott róluk és nevelte, ruházta őket. Gróf Vay szerint Kászonyi Dániel Laurával nem volt megesküdve. Született egy leányuk Blanka, aki azonban igen korán elhalt. Gróf Vay-nak ezen állítása tévedésen alapszik, mert Kászonyi Katica nagynéném, aki Kászonyi Dániellel és családjával a rokoni kapcsolatot fenntartotta és velük gyakran érintkezett, elmondta nekem, hogy Laurának és Kászonyi Dánielnek volt egy leánya, Leóna, aki később férjhez ment és férjével együtt kivándoroltak Amerikába. (Kászonyi Dániel II., Kászonyi Katica édesapjának, Kászonyi Károly nagyatyámnak másodfokú unokatestvére volt.) A gyászjelentésben, amelyet Laura halálakor kiadtak (Budapesten halt meg 1891. április 18-án), Laura, mint özvegy csíkszeredai Kászonyi Dánielné, született bonyhádi Kliegl Laura van megemlítve. Úgy látszik Kászonyi Dániel a csíkszeredai előnevet hasz2

1 SziNNYEI JÓZSEF: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1897. V. kötet. 1159-1162. o. 16