Forgó Géza szerk.: Szirbik Miklós léptein...Tanulmányok Halmágyi Pál 60. születésnapjára. A Makói Múzeum Füzetei 110. (Makó, 2008)
FÁRI IRÉN - T. KNOTIK MÁRTA: Fényképészet Makón a kezdetektől 1920-ig
Homonnai Nándor (1904-1936) A leghosszabb ideig működő makói fényképész műterem munkássága jól ismert, hagyatékából mintegy húszezernyi üvegnegatív került be a makói múzeumba 1953-ban. 2 9 A Székelyudvarhelyen született Homonnai Nándort kolozsvári lakosként jegyezték be Makón, apja kereskedelmi utazó volt. 1904 májusában vette nőül a helybéli Spitzer Bertát a neológ izraelita hitközség anyakönyve szerint. Letelepedésével indult a fényképészcsalád sikeres pályája. Fényképész műterme 1915-ig a Fő téren működött, ekkor épült föl a Deák Ferenc utca elején a 3. sz. alatt az emeletes műterem háza Urbán rőfös üzlete mellett. A főtér közelsége és a forgalmas hagymapiac továbbra is biztos megélhetést adott az addigra már közkedveltté vált fényképésznek. Műtermét a városban vendégeskedő neves emberek is fölkeresték és rendszeresen dokumentálta Makó hétköznapjait és ünnepi eseményeit is. A világháború idején 1916-18 között az orosz fronton szolgált. 1927 júliusában bekövetkezett halála után özvegye és Zoltán fia vitte tovább az üzletet a műhelyben tanult segédekkel. Szakmai elismertségét mutatja, hogy 1929-ben a magyar városok monográfiája VI. kötetébe került fotókat a Homonnai fényképészeti műterem készítette. 3 0 Ideiglenes fényképészet 1871. júl. 16-án a Marosban Schwarz L. fényképész hirdette a távirda-hivatallal egy házban levő lakásán a fényképezés megkezdését. „Legfőbb gondom mindenkor a tiszta és szép képek készítése leend." További működéséről, fényképéről nincs adatunk. 1876 végén Wipper A. fényképész átutazóban ideiglenes műtermet nyitott a Friedman-féle házban, ahol a Plohn műterem volt két éven keresztül. 1877-ben Halmy József a nagyvendéglő melletti vitéz utcai Menzerféle házban működött rövid ideig. 1886 augusztusában Gévai Béla budapesti fényképész a Fő téren hirdette műtermét. 1890 nyarán Blüch A. fényképész a makói dalárda zászlószenteléséről készített fölvételt. 1890 őszén Éder Rudolf krakkói fényképész dolgozott a városban és a püspökfogadási ünnepélyen több felvételt készített. 1898. júl. 31-től Szmrecsányi Miklós a MAROS és a MAKÓI HÍRLAP több számában kérte a közönség pártfogását. A főtéren özv. Borosné- féle házban vállalt festészeti-, képnagyító- és fényképészeti munkákat. Készített fényképeket „a legkisebb mignon alaktól egész életnagyságig; csoport-, tájés pillanat felvételeket, továbbá nagyításokat régi képek után életnagyságig, platin, bromezüst és rendes kivitelben." Rövid ideig működhetett Ma2 9 Fotó Homonnai 1998. 3 0 Makó és Csanád- Torontál vármegye legfontosabb községei. Szerk.: Ludányi Miksa. Bp., 1929. 95
