Forgó Géza szerk.: Szirbik Miklós léptein...Tanulmányok Halmágyi Pál 60. születésnapjára. A Makói Múzeum Füzetei 110. (Makó, 2008)
GLLICZE JÁNOS: Nagykirályhegyestől Csikóskút pusztáig
tettel a kiosztás olyan megtervezését javasolja, hogy a közérdekű épületek illetve telkek biztosítása a követelményeknek megfelelően megtörténjék." Erre figyelemmel az elkészített vázrajzon már föltüntették a leendő középületeket, ügymint községháza, templom, óvoda, szülésznői lakás stb. helyét. 25 Nagy királyhegyes hovatartozása és önállósága ügyében az 1949. év elején újabb fordulat történt. A központi járás főjegyzője értesítette a királyhegyesi elöljáróságot, hogy Nagykirályhegyes puszta kisközséggé alakulását kérte úgy, hogy közigazgatási szempontból most már nem Csanádpalotához, hanem Királyhegyeshez kívánnak tartozni. A főjegyző egyúttal utasította az elöljáróságot, hogy az ügyet testületi ülésen tárgyalják meg, amit már korábban Csanádpalota megtett, ahol azt a döntést hozták, miszerint az elcsatolás ellen kifogást nem emelnek. 2 6 Királyhegyes község képviselőtestülete február 14-én tartott közgyűlésén „egyhangúlag és örömmel" vette tudomásul a kisközséggé alakulást és a jegyzőségükhöz való csatlakozást, bár megjegyezték, hogy a megnövekvő adminisztráció ellátásához még egy munkaerő alkalmazására szükség lenne. 2 7 Magyarországon a második világháború után különféle területrendezési törekvések elképzelések láttak napvilágot. Megoldandó föladatot jelentett a tanyakérdés rendezése, a külterületeken élők helyzetének javítása. 1948-ban Tanyabizottságot, majd 1949 januárjában Tanyai Tanácsot hoztak létre kormányrendelettel. Csanád megye közigazgatási bizottságának gazdasági albizottsága 1949. márciusában már a Tanyai Tanács instrukciói alapján hatósági föladatként nekilátott a tanyaközpontok - itt már szó sincs az önálló kisközségekről - kijelölésének. A gazdasági albizottság úgy határozott, hogy „a jelenleg Csanádpalota községhez tartozó Nagykirály hegy es pusztán tanyaközpont felállítását szükségesnek tartja, és annak felállítását a legteljesebb mértékig támogatja, továbbá azon csanádpalotai álláspontot is, hogy az említett külterületi lakott hely a hozzátartozó határrésszel együtt Királyhegyes nagyközséghez csatoltassák át." 28 A bizottság döntése után a Csanádmegye című napilap április 28-i számában hangzatos cikk jelent meg a következő címmel: „Új élet támadt Nagykirályhegyesen... Az elhagyott urasági pusztán virágzó tanyaközpontot, vasutat, utat, színházat teremtett a demokrácia." A végig optimista kicsengésű cikk nem kevésbé optimistán és patetikusan fejeződik be: „Egy régi, az uraság elnyomása alatt nyögő élet támadt fel a nagykirályhegyesi pusztán. Elsöpörték a régi nyomort, és a saját életükön érzik, hogy a demokrácia nemcsak a szabadságot adta meg nekik, de a gyarapodást, a felemelkedést, az emberibb életet is. Ezért ültek mindnyájan, kivétel nélkül a rádió mellett és hallgatták Rákosi elvtárs beszédét. Az eredményeket érzik mind2 5 CSML.ML. XXIII.206. Makó Járási Tanács Mezőgazdasági Osztályának iratai. Királyhegyes. Jkv. 2 6 CSML.ML.V.259. Királyhegyes község iratai. 326/1949.sz.. Csanádpalota közgyűlési jegyzőkönyve 1948-49-ből nem maradt meg, így nem tudjuk, hogy milyen érvek alapján járultak hozzá ahhoz, hogy Nagykirályhegyest elcsatolják községüktől. 2 7 Uo. Közgyűlési jkv. 1949. február 14. 2 8 CSML.XXI.9b. Csanád Megye Közigazgatási Bizottság Gazdasági Albizottsága. 19/1949.sz. 65
