Forgó Géza szerk.: Szirbik Miklós léptein...Tanulmányok Halmágyi Pál 60. születésnapjára. A Makói Múzeum Füzetei 110. (Makó, 2008)

GLLICZE JÁNOS: Nagykirályhegyestől Csikóskút pusztáig

kaphatott volna száz hold földet. Erre azonban nem volt lehetőség, mert már a határozat is elismerte azt a tényt, hogy az uradalom összes területét korábban birtokpolitikai célokra igénybe vették, azaz kiosztották. 1 3 A földreform során a Blaskovich birtokokból nagyobb részt csanádpalotaiak, királyhegyesiek - köztük a nagykirályhegyesi birtok cse­lédsége - és kisebb részt makóiak, valamint más községbeliek részesültek. A földosztás királyhegyesi „megünnepléséről" a Makói Népújság 1945. ápri­lis 19-i számában a következők szerint számolt be: „Egyszerű, de szép és felemelő földosztó ünnepet tartott Királyhegyes népe Rákosi Mátyás ajánla­ta szerint a volt földesúri kastélyban. Abban a kastélyban, amelyet egy év­vel ezelőtt még megközelíteni sem volt lehetőségük, most örömnapot, igazi ünnepnapot rendeztek. Mindenkinek az arcán látszott a megelégedés. A boldog felszabadulás. Érezni lehetett a levegőben azt, hogy szinte újjászüle­tett a nép és más világ kezdődik. Az ünnepélyen mindenki a földről beszélt, arról a földről, melyet annyi szenvedés és vágyakozás után végre most már tulajdonuknak mondhatnak Vacsora után a fiatalság és még az öregek is táncra perdültek. Nem olyan egyszerű tánc volt az, amelyet azelőtt jártak, hanem igazi örömteli szórakozás. Többen még - a ki nem osztott föld jöven­dő tulajdonosai - a hátukra kötött mezsgyekarókkal ropták a táncot, abban a biztos tudatban, hogy ezek a karók holnap már a saját földjüket fogják jelezni!" Királyhegyes vagy Csanádpalota? A királyhegyesi és nagykirályhegyesi földhözjuttatottak 1945. tava­szán, keltezés nélküli közös beadványukban, azzal a kéréssel fordultak Csanád megye alispánjához, hogy a volt Blaskovich uradalmat, azaz Nagykirályhegyest csatolják Királyhegyes községhez. A királyhegyesiek a következők szerint indokolták kérésüket: „a nagykirályhegyesi puszta terü­letéből a nagybirtokrendszer megszüntetése során összesen 900 kat. hold szántóföldet kaptunk A nekünk jutott föld közvetlen Királyhegyes község határa mellett fekszik A királyhegyesi határ a nekünk kiosztott földeket nyugatról és délről határolja. Nagykirályhegyes puszta területén lévő, mint egy 1600 kat. hold legelő és rét ingatlanokat tudomásunk szerint a Várme­gyei Földbirtokrendező Tanács Királyhegyes községnek ítélte. A legelő és réttel együtt tehát összesen mintegy 2500 kat. hold került királyhegyesiek birtokába. A kiosztott földeknek még a távolabb fekvő részei is közelebb vannak Királyhegyeshez, mint Csanádpalotához, így a földművelési, közle­kedési, közigazgatási és adózási szempontok és a pusztának Királyhegyes községhez való csatolása mellett szólnak " 1 4Az uradalom volt cselédsége, a nagy királyhegyesiek a kérelem második részében döntésük indokaként, többek között hivatkoztak arra, hogy a földreform során 465 hold szántót és 343 hold belterülethez jutottak, és azok határosak Királyhegyes község­13 CSML.ML.Csp. 3410/1949.sz. 1 4 CSML.ML. XXI. 15. A Makói (Központi) Járás Főjegyzőjének Iratai, (továbbiakban: Mf.) 2093/1945.sz. 60

Next

/
Thumbnails
Contents