Forgó Géza szerk.: Szirbik Miklós léptein...Tanulmányok Halmágyi Pál 60. születésnapjára. A Makói Múzeum Füzetei 110. (Makó, 2008)

MAROSVÁRI ATTILA: Munkástanácsok Makón az 1956-os forradalom idején

zán működő munkástanács egyes tagjai egy 1957-es jelentés szerint 14 fő elbocsátását tervezték,

2

2 e tényt azonban más forrás nem erősíti meg. Azt viszont tudjuk, hogy ha tervezték is a tanácsi apparátus szűkítését, erre bizonyosan nem került sor.

2

3 Ugyanezen a napon jött lére a Makó járási KIEG-en a Forradalmi Katonai Tanács, melynek tagjává Feketü István főhadnagyot, Budai József főhadnagyot és B. Molnár törzsőrmestert választották. Követeléseik között a szovjet csapatok azonnali kivonásán túl főként katonai jellegűek szerepeltek, többek között a szovjet mintájú egyenruha megváltoztatása. Rövidesen Feketü főhadnagy, parancsnok az elvtárs szó használatát is megtiltotta.

2

4 Meglehetősen későn, csak nov. 2án alakult meg a rendőrség 5 fős Forradalmi Bizottsága, melynek, furcsa mód, nem lett tagja a parancsnok, Fazekas Lajos őrnagy, sőt, az új szervezet az elmozdításáról hozott határozatot, melyet aztán másnap a városi Nemzeti Bizottság képviseletében Kiss Ernő visszautasított, így Fazekas a helyén maradhatott.

2

5 Létrejöttek munkástanácsok a termelőszövetkezetekben is, bár ezek tevékenysége kevésbé volt radikális, mint az ipari üzemekben és más intézményekben létrejövőké. Ennek magyarázatára talán nem érdektelen, ha szó szerint idézzük a városi tanács mezőgazdasági osztálya vezetőjének 1957 áprilisi jelentésének ide vonatkozó részét: „A termelőszövetkezeteknél a munkástanácsok a József Attila és a Hunyadi tsz kivételével jól alakultak, mert a kommunisták vették a kezükbe a munkástanácsok vezetését. Pl. az Úttörő tsz-nél Köteles Sándor és Galamb János régi kommunista elvtársak vették a kezükbe a munkástanácsok irányítását és a gazdaság vezetőjével, az elnökkel közösen megbeszélve védték a közös vagyont. Nem így volt ez a József Attila tsz-nél, ahol az ellenforradalmárok vették kezükbe a munkástanács vezetését, és a kommunista elnököt meg sem kérdezték, hanem csak úgy garázdálkodtak a közös vagyonnal. A tsz-en belül is megindították a kommunista üldözést, mert azt mondották, hogy a munkástanácsba kommunista nem vehet részt, rákosistáknak nevezték ebben a tsz-ben a kommunistákat, ahogy ezt elmondja Görbe Mihály, a tsz elnöke. A gépállomásnál a munkástanács szintén rossz összetételű volt, mert nagy hangú és nem köztiszteletben álló személyek vették kezükbe a munkástanács vezetését. A régi igazgatót és főagronómust elzavarták, és helyébe Horthysta katonatisztet, volt uradalmi intézőt tettek, pl. Szekeres Ferenc, aki a múltban a Rónay Imre gazdaságában volt Kiszomboron intéző. "

2

b Leszámítva a jelentés ideológiai elfogultságát és torzítását, kiderül belőle, hogy az MDP megyei bizottsága által javasolt taktika a munkástanácsok kommunista felügyeletére vonatkozóan a tsz-ek esetében hatékonyabbnak bizonyult, mint az üzemek vagy intézmények esetében. Bár ez utóbbira is van kivétel: a járási tanácsnál okt. 31-én megalakított munkástanács elnöke Sárvári Zoltán, 22 MVL XXIII. 501. 1763-2/1957. 1. 23 Tóth 1996. 35. p., Bálint 2006. 60. p. 24 Bálint 2006. 66. p. 25 Uo. 79-80. p. és 82. p. 26 MVL XXIII. 501. 1763/1957. 9. pont, lásd még: Tóth 1996. 36. p. 148