Forgó Géza: A Csanádvármegyei Szent István Közkórház története. A Makói Múzeum Füzetei 109. (Makó, 2010)

Az 183l-es kolerajárvány

náját" - írta Cseresnyés Sándor (1786-?), Csanád és Csongrád vármegye tiszti főorvosa 1829-ben.

1

6 1835-ben Makón „Orvos Doktor van 1, Seborvos 5, kik közül 3 Izraelita. Tsak ez is mutatja, hogy itt az Orvos az Uraságokon kívül leginkább tsak a' 'Sidóknak kell; de mutatja az is, hogy Szombat napon, mikor a 'Sidók még tsak orvosságot sem vesznek bé, a' Patika jövedelme megszűnik. A' köznép, ha baja esik, magát vagy a' természetre bízza, vagy valami kuruzslókhoz, kenőfenőkhöz folyamodik. A' himlő óltás mindazonáltal nagy divatban vagyon. Diplomás Bába van: Keresztyén 3, 'Sidó 2, paraszt 's tapasztalásból tanúit 10" - írta Szirbik Mklós.

1

7 Az 183l-es kolerajárvány 1831-ben a galíciai határszélen hurcolták be a kolerát a só szállításával foglalkozó ruszinok, más vélemények szerint a Bereg megyei román tutajosok, a helytartótanács megállapítása szerint viszont a máramarosi csajkások és szálasok (tutajosok). A járvány gyorsan terjedt és a szegényes egészségügyi szolgálattal rendelkező megyékben nagy zavart okozott, amit külön fokozott, hogy maguk az orvosok sem voltak tisztában a betegséggel és annak kezelésével.

1

8 Csanád vármegye közgyűlése 1831. június 2-án alapította meg a 25 tagú „Egészségre ügyelő állandó kiküldöttség"-et Saator János másodalispán vezetésével. Tagjai között volt természetesen a vármegye föorvosa Hoffmann Károly (7-1834), Jezovits József makói és Lutz Ferdinánd battonyai orvos. Intézkedtek egészségügyi segédszemélyzet felvételéről, a makói zsidó orvos - Eisenstein Ignác - felfogadásáról (a zsidó közösség költségén), klórmész beszerzéséről stb. A megye határán kordont állítottak föl, hogy e „pogány ellenség betörését megakadályozzák".

1

9 [1. kép] A vármegye szomorú levélben fordult József nádorhoz. „Orvosi segedelem nélkül mit is tehetünk egyebet, mint szomorkodó szívvel tekinteni, mikép leszünk mi rendre, mi kép népünk a halál áldozatai. Ha az első megfertőzendő helyre vonjuk orvosainkat, akkor a többieket orvosi segítség nélkül kell hagynunk ..."

2

0 Hoffmann Károly főorvos elkészítette a védekezés tervét, amelyet az „Egészségre ügyelő állandó kiküldöttség" július 16-i ülésén elfogadott. Ennek 2. pontja a Miért szükséges a kórház? címet kapta. Mivel kevés orvos van, a „betegeknek az orvoslását átaljában tsak a jól elrendelt Kórházakban lehet folytatni. Mellyre nézve minden községben kell lenni valamely tágas, száraz és tiszta épületnek, mellyet Kórházzá lehetne fordítani, legyenek azok nyoszolyával, friss szalmával megtöltött szalma zsákokkal, lepedővel, párnával, és tiszta takaróval felkészülve, legyenek azokban ollyan emberek, kik a rendelt gyógy szereket, és egyéb szükséges segedelmet a betegnek pontosan nyújtsák [...] Innen 1

6 Cseresnyés Sándor. A hallásélömüszereiröl, hallásról, ezeknek bajairól, s orvoslásokról Veszprém, 1852.13. 1

7 Szirbik M: Makó várossának i. m. 37. 1 x Bálint Nagy István: Kolerajárványok Csanád vármegyében. Makó, 1928. 8. 1

4 Bálint Nagy István: Kolerajárványok i. m. 22. 2

0 Bálint Nagy István: Kolerajárványok i. m. 30. 5