Forgó Géza: A Csanádvármegyei Szent István Közkórház története. A Makói Múzeum Füzetei 109. (Makó, 2010)

Uray Vilmos (1882-1950) kórházigazgató-főorvos, sebész

Uray Vilmos a kor társadalmának megbecsült tagja volt. Munkáját országosan és helyben is elismerték. A kormányzó 1925-ben egészségügyi tanácsossá nevezte ki, majd 1930. október 18-án megkapta a Magyar Vörös Kereszt Érdemrendet.

39

6 25 éves makói jubileumát 1938. május 3-án ünnepelte és erre az alkalomra újabb kitüntetést, az egészségügyi főtanácsosi kinevezést kapta meg. A HARANGZÚGAS, a helyi református egyház lapja szerint „a makói értelmiség egyik legértékesebb református tagját" érte a kitüntetés.

39

7 Uray Vilmos hivatalból volt a megyei törvényhatóság tagja, ahol jelentős tevékenységet nem fejtett ki. A közgyűléseken többnyire részt vett, ha munkája megengedte. Tagja volt a kórházi bizottságnak, az egészségügyi bizottságnak, néha szavazatszedő bizottságot vezetet. Purgly Emil főispán 1924. április 7-én tiszteletbeli főorvossá nevezte ki.

39

8 Uray Vilmos virilis jogon a városi képviselő-testületnek is tagja volt, és dolgozott a makói egészségügyi bizottságban. Makó város 1928. évi virilis listáján a 73-ik helyen találjuk meg: 767 pengő 12 fillér adóval.

39

9 1925-től az Arad Csanádi Vasút szakorvosa. Alelnökként működött közre a Csanád Vármegyei Orvosszövetségben, és elnöke volt az Arad-Csanádi Takarékpénztár felügyelő-bizottságának. Olvashatunk róla a Vermes Ernő szerkesztette Csanád vármegye tíz évvel Trianon után című, Budapesten 1929-ben megjelent könyv 114. oldalán. 1944. szeptember 7-én a szegedi fogászati klinikára vették föl csontvelőgyulladással, majd innen Budapestre utazott, ahol szintén a fogászati klinikán kapott ellátást.

40

0 A fővárosban hasznosította Szibériában megszerzett orosz nyelvtudását és orvosi ismereteit. A Vörös Hadsereg parancsnoksága által 1945. január 22-én kiállított magyar és orosz nyelvű igazolvány szerint „munkahelyén nélkülözhetetlen, az utcán fel nem tartóztatható, más munkára el nem vihető."

40

1 Makóra 1945 júliusában tért vissza, de november 1-től nyugdíjazták. 1945. október 19-én népellenes bűntett vádjával került a népbíróság elé, azonban a bíróság fölmentette. Súlyosodó betegsége miatt 1950-ben Szegeden megműtötték. Az operáció után néhány nappal hunytéi 1950. március 16-án.

40

2 Baráth Lajos a makói kórház igazgatója, 2008-ban tudományos ülést szervezett, ahol az elfeledett Uray Vilmos igazgató-főorvos előtt tisztelegtek, születésének 125 évfordulóján. 2008. február 8-án előadók voltak Baráth Lajos, Forgó Géza, Lázár György tanszékvezető egyetemi tanár és Lipták Attila osztályvezető főorvos. 39

6 MFÚ 1930. okt. 19.2. 39

7 Harangzúgás 1938^7.3. 39

8 Jkv. Csvm. kgy. jkv. 1930/1425. kgy. CsML; CsvHL 1924. szept. 13. 546. 39

9 Jkv. MVL Tan. kgy. jkv. 849/1928. 40

0 Uray Vilmos iratai. JAM A. 2312.2004. 40

1 Uray Vilmos iratai. JAM A. 2312.2004. 40

2 Uray Vilmos iratai. JAM A. 2312.2004.; MNÚ 1945. júl. 18., MNÚ 1945. okt 21. 59