Forgó Géza: A Csanádvármegyei Szent István Közkórház története. A Makói Múzeum Füzetei 109. (Makó, 2010)

Tóth Aladár (1903-1976) orr-fül-gégész, főorvos

meg, az épp oly gyilkosság, mintha születése után fojtottuk volna vízbe, vagy felnőtt korában álmában ütöttük volna agyon."

36

8 1956-ban a makói kórház orvosai levelet küldtek a városi tanács egészségügyi osztályához, amelyben újra felszólaltak az abortusz ellen. „Az orvosi karra igen sértő és megalázó minden olyan rendelkezés, mely őt életek elpusztítására kényszeríti" - fogalmazott 10 kórházi orvos, közöttük Tóth Aladár, Diósszilágyi Sámuel és Szabó György.

36

9 1948 után betegeivel elbeszélgetett Istenről, szentóra-láncokat szervezett nemcsak a családjában, hanem ismerősei között is. Az 1950-es évek elejétől egyre nehezebbé vált, ha a halálos betegek föl akarták venni az utolsó kenetet. Orvosi igazolás és írásos kérelem kellett hozzá. Tóth Aladár azonban civilben behívatta magához a papot és együtt mentek a beteghez. Volt idő, amikor Katona Pál főtisztelendő urat ki is tiltották ezért a kórházból.

370 1965 után a zsinati megújulás helyi támogatói között volt, még előadást is vállalt a templomban: Miért vagyok vallásos? címmel. Összegyűjtötte a kitelepített öregek névsorát, és ha tehette, meglátogatta őket.

37

1 Munkáját elismerve az egyházközség gondnokává választotta. Még az anyagi ügyekkel is foglalkozott. Megkereste ismerőseit, hogy ki mennyi egyházi adót ajánl fel. „Tizenháromból tíz ajánlott. Nem bigottak és nem is a leggazdagabbak" - írta. Gondja volt a temető kápolna, a temetőkert, a plébániakerítés, a kálvária kápolna és az útszéli keresztek rendbetételére, de nem feledkezett meg a családok, betegek és öregek látogatásáról sem.

37

2 Gyakran saját fizetéséből vásárolt és maga csomagolt karácsonyi szeretetcsomagokat, amelyeket a lelkipásztoroknak vitt el ráírva, hogy melyik házhoz kellene eljuttatni.

37

3 1976. február 21-én agyvérzés következtében hunyt el. Temetésén - február 25-én délután - hatalmas tömeg búcsúztatta és 26 pap imádkozott koporsójánál.

37

4 1990. február 9-én Makó város napján posztomusz díszpolgári oklevelet kapott, amellyel 42 éves folyamatos makói munkáját és a betegek szeretetében eltöltött életét ismerték el,

37

5 a Jurij Gagarin utcát pedig Tóth Aladárról nevezték el.

37

6 1991. február 13-án a Keresztény Értelmiségiek Makói Csoportja Tóth Aladár emlékünnepséget rendezett és ennek keretében a Deák Ferenc utca 32. sz. ház falán alábbi szövegű emléktábláját leplezték le: „EBBEN AZ ÉPÜLETBEN LAKOTT / DR. TÓTH ALADÁR ORVOS / A SZEGÉNYEK ISTÁPOLÓJA / A VALLÁSERKÖLCSI NEVELÉS / APOSTOLA / MAKÓ VÁROS DÍSZPOLGÁRA / 1991. Avató beszédet Tóth Ferenc ny. múzeumigazgató mondott. A résztvevők innen a polgármesteri hivatal földszinti termébe vonultak, ahol Stepper Magdolna, Sziebig Ferenc és Katona Pál emlékezett meg a „szegények istápolójáéról.

37

7 36

8 Tóth Aladár:. A magzatelhajtásról. Makó, [1949?] 1. 36

9 Halmágyi Pál: Makói orvosok az abortuszról 36 évvel ezelőtt. = Reggeli Délvilág 1992. márc. 6.5. p. 37

0 Sziebig F.: Aladár bátyám i. m 19-21. 37

1 Tóth M: Egy szentéletű i. m. 20-21. 37

2 Tóth M..: Egy szentéletű i. m 21. 37

3 Katona Pál: Szegények istápolója = Makó és Vidéke 1991. febr. 20. 3. 37

4 Katona P.: Szegények i.m.3. .

37

5 Domokos L. - Tóth F.: Makó i. m 29. 37

6 Búzás László - Tóth Ferenc: Makó utcanevei. Makó, 1992. 57. 37

7 Tóth Aladár emlékünnepség. JAM A 1530.91. 56