Forgó Géza: A Csanádvármegyei Szent István Közkórház története. A Makói Múzeum Füzetei 109. (Makó, 2010)
Diósszilágyi Sámuel (1882-1963) belgyógyász főorvos, kórházigazgató
zetgyalázás és izgatás miatt fogta perbe. Védelmében Györki Imre szociáldemokrata képviselő járt el. 31 8 Mindemellett a makói református egyház presbitere volt, és az egyházának ajándékozott Biblia a mai napig a református ótemplomban látható. 1939-ben a Nemzeti Parasztpárt alapító tagja, helyi szervezetének alelnöke. A szovjet megszállás után megnövekedett a tekintélye, mint az egyik helyben maradt baloldali érzelmű orvosnak. Részt vett a város ügyeinek irányításában, ott volt a megyei és városi nemzeti bizottságban. A Magyar Függetlenségi Front politikai megmozdulásainak több alkalommal volt szónoka. A kiépülő kommunista diktatúra számára azonban már nem volt eléggé baloldali. Kórházigazgatói állásáról 1949-ben lemondott. O maga úgy érezte, hogy a „hivatás felelőssége helyett a blokkolóórák ketreceibe" akarják zárni. 1956ban beválasztották a helyi nemzeti bizottságba. 31 9 50 éves orvosi működése évfordulóján a budapesti egyetem aranydiplomával, a kormány pedig a Munka Érdemrenddel tüntette ki. 32 0 1 963. június 10-én hunyt el Szegeden. Diósszilágyi Sámuel jelentős szakirodalmi munkásságot folytatott, és halála után is jelentek meg kéziratban maradt tanulmányai. Első komoly publikációja a MAGYAR ORVOSI ARCHÍVUM 1908. évfolyamában közölte. Cikket írt A diphtéria a vidéki gyakorlatban címmel a GYÓGYÁSZAT 1910/19., a lábszárfekély gyógykezeléséről a BUDAPESTI ORVOSI ÚJSÁG 1910/34. számában. Tanulmányait közölték a MAGYAR ORVOS, a THERAPHIA, a RÖNTGENOLÓGIA és a MAGYAR KÓRHÁZ című szaklapok. 32 1 Szakirodalmi cikkei mellett foglalkozott helytörténettel, színháztörténettel. Többek közt az alábbi cikkeket jelentette meg: Közegészségügy. In. Makó és Csanád-Torontál vármegyei községek. Bp. 1929.; Zenei élet. In. Makó és Csanád-Torontál vármegyei községek. Bp. 1929.; Móra Ferenc a „tiszteletbeli makai". Makó, 1935.; Orvosi intelmek. Makó, 1935. és 1982; Hollósy Kornélia és a magyar opera a szabadságharc éveiben. Makó, 1935.; Emlékezés Móra Ferencre. Makó, 1938.; Amikor a „magyar csalogány" dalolt Bécsben. Makó, 1938.; Én is voltam háborúban. Makó. 1946.; Móricz Zsigmond és Makó (TISZATÁJ 1958/9-10.), Emlékeim 1944 szeptemberéből (MAROSVIDÉK, 1959 szept.); A medve (MAROSVIDÉK, 1959 nov.); Tömörkény makói diákévei (MAROSVIDÉK, 1960 jan.); József Attila makói diákévei (MAROSVIDÉK, 1960 márc.); Egy és más Juhász Gyula arcképéhez (MAROSVIDÉK, 1960 máj.); Bartók Béla Makón (CSONGRÁD MEGYEI HÍRLAP, 1961. okt. 22.); A dalos Juhász Gyula (CSONGRÁD MEGYEI HÍRLAP, 1963. márc. 22.); Vásárhelyi Kálmán emlékezete. Makó, 1982.; A Makói Szervezett Munkások Petőfi Dalkörének története. Makó, 1982.; Hollósy Kornélia élete és művészete. Makó, 1985. Irodalmi munkásságát elismerte a Gyöngyösi István Irodalmi és Művészeti Társaság, amely soraiba választotta, de tagja volt a Tömörkény Társaságnak, a József Attila Irodalmi és Művészeti Társaságnak, sőt a Makói Petőfi Munkásdalkörnek is. 32 2 Diósszilágyi Sámuel nagy megbecsülésnek örvend Makón. Születésének 100. évfordulóján a könyvtárban kiállítást rendeztek, a kórházban emléktáblát avattak föl. Tudo31 8 Diósszilágyi Sámuel önéletrajza JAM T D. 1980.1.1. 31 9 Diósszilágyi Sámuel önéletrajza JAM T.D. 1980.1. 1. 32 0 Diósszilágyi Sámuel önéletrajza JAM T.D. 1980.1.2. ' 2' Szállási Árpád: Diósszilágyi Sámuel, az írók orvosa és az orvosok írója. = Orvosi Hetilap 1981/21. sz. 32 2 Diósszilágjá Sámuel önéletrajza JAM T.D. 1980.1. 1-2. 49
