Forgó Géza: A Csanádvármegyei Szent István Közkórház története. A Makói Múzeum Füzetei 109. (Makó, 2010)
A Csanádvármegyei Szent István Közkórház fejlődése az 1920-as és az 1930-as években - A közkórház gazdasági helyzete 1920-1944 között
lesztés munkáját. Amely kórház nem tart lépést a korral, nem szerzi be azokat az eszközöket, amelyek az orvosi tudás, haladás fokmérői s így a szenvedő emberiség javát szolgálják, ha takarékoskodik a betegek élelmezésén, ágy és ruhaneműin, úgy a kórház pusztulásra van ítélve és jobb, ha nyomban becsukja kapuit. A vármegye méltán büszke lehet a Szent István Közkórház modern berendezésére, orvosainak tudására és képzettségére, a vármegye közönségének nem szabad megengednie, hogy visszafejlődés útján lecsússzék a már elért magaslatról, s hogy ezt a szenvedő és gyógyulást áhítozó közönség szenvedje és sínylődje meg." 24 9 A helyi társadalom vezetői tisztában voltak azzal, hogy a betegségek elleni harc szükséges, mert az nem csak súlyos gazdasági terhet jelent, hanem a munkaerő- veszteség következtében gazdasági kárt is. A vármegye nem kívánt takarékoskodni a betegek terhére, és ahogy tudott, segített is a kórházon. Sikerült elérni azt, hogy a belügyminisztérium a kórház átalányát július 1-től 160 000 pengőről 181 000 pengőre emelje. 250 Az 1940. évi költségelőirányzat szerint az összes szükséglet 323 170 pengő. Rendelkezésre állt 285 160 pengő, tehát 38 000 pengő hiány volt, amit 80 000 ápolási nap tudott volna fedezni, ha III. osztályon 4 pengő, II. osztályon 5 pengő és I. osztályon 6 pengő a napi ápolási díj, de mint látható volt, azt nem mindig sikerült behajtani. 25 1 A nehéz gazdasági helyzet ellenére a kórház támogatta a tudományos célú próbálkozásokat, így 1932-ben hozzájárult Szakács Gábor mérnök és Diósszilágyi Sámuel főorvos által elkészített tüdőtöltő gép próbamodellje előállításához, amely bár jól bevált, mégsem szabadalmaztatták, mert ennek költségeit a két feltaláló egyike sem vállalta. 252 Szintén segítette Szakács Gábor érlekötő gépének előállítását 250 pengő előleggel. 25 3 [37. kép] A kórházi bizottság helyt adott az igazgató jutalmazási szándékainak is. 1939-ben „figyelemmel arra az odaadó munkára", amelyet Mária Terézia ápolónővér végzett, elküldték római zarándoklatra 100 pengő költségig. 25 4 1940-ben pedig Bernarda nővér „14 tagból álló arany fogsor 150 P kitevő költségét" a kórházi költségvetésből fedezték. 25 5 A társadalom tehetősebb részéhez tartozó orvosok és feleségeik adakoztak jótékonysági vagy egyéb közösségi célok érdekében. 1938 novemberében pl. a belvárosi presbitérium elhatározta, hogy Felvidék magyarok lakta részének visszacsatolásáért hálaképpen új orgonát készíttetnek. Az orgona mellett fölavattak egy emléktáblát, amely az adakozók neveit tartalmazza. Rajta több kórházi orvos neve is olvasható. 25 6 [38. kép] A kórház élelmiszerszükségleteit helyi- és vidéki kereskedőkkel kötött szerződésekkel biztosította. 1931-ben Paku József volt a hússzállító, akinek a következő feltételeket kellett vállalnia: I. rendű: rostélyos, oldalas, felsál, vesepecsenye, hátszín, fartőhely, oldalas; II. rendű: vastag lapocka, lapockavég, tarja. A felhízott marha húsa szállítható, de bivaly, bika, növendék marha húsa nem. A marhákon több mint 15% belső és külső csont 24 g Tarnay Ivor: A vármegye alispánjának jelentése. = CsvHL 1937. jún. 19. 359. 25 0 MÚ 1937. jún. 25. 25 1 Jkv. 1939. szept 22. 57. hat Kór. Biz. jkv. CsAT lce.e. vm. Törv. Biz. ir. 1924-1944. IV.B.452. CsML 25 2 Tóth Ferenc. Föltalálok, szabadalmak. In. Makó története 1920-tól 1944-ig. Szeric: Tóth Ferenc. Makó, 2004. 784. 25 3 Jkv. 1932. okt. 11. 58. hat Kór. Biz. jkv. CsAT lce.e. vm. Törv. Biz. ir. 1924-1944. IV.B.452. CsML 25 4 Jkv. 1939. márc. 4. 21. hat. Kór. Biz. jkv. CsAT lce.e. vm. Törv. Biz. ir. 1924-1944. IV.B.452. CsML 25 5 Jkv. 1940. febr. 29. 25. hat.. Kór. Biz. jkv. CsAT lce.e. vm. Törv. Biz. ir. 1924-1944. IV.B.452. CsML 25 6 Forgó Géza: A belvárosi református ótemplom emléktáblái. = Makói História 2003/3-4.11. 39
