Forgó Géza: A Csanádvármegyei Szent István Közkórház története. A Makói Múzeum Füzetei 109. (Makó, 2010)

A Csanádvármegyei Szent István Közkórház

Az igazgatói állásra a vármegye azonnal kiírta a pályázatot március 16-ai határidővel. Hervay Kálmán alispán kijelentette, hogy „ez állásra csak azt a kiváló orvostudort fogja kinevezni, akit három országos hírű egyetemi tanár egyértelműen fog ajánlani."

12

0 A sajtó több cikkben foglalkozott a kérdéssel. A MAKÓI FÜGGETLEN ÚJSÁG finoman rámutatott a kórház működésében meglévő hiányosságokra és olyan igazgatót várt, aki ezeket megoldja. „Ma a mi kórházunknál kisebb kórházakban is van egy, az adminisztratív teendőket végző főorvos, egy műtű sebész orvos és egy belgyógyász. Nagyobb kórházakban pedig minden osztálynak meg van a vezető orvosa és a legtöbb esetben segédorvosa is." Makón nagyon hiányzott egy kiváló sebész és elérkezett az ideje annak, hogy az intézményt osztályokra bontsák, azok élére pedig szakorvosokat nevezzenek ki.

121 Az új igazgatótól elvárták, hogy korszerű gyógyintézetet alakítson ki. Erre a feladatra nyolcan pályáztak: Balogh Jenő a borosjenői közkórház igazgató-főorvosa; Ertl János a budapest Szent János Kórházból; Gruber Ágost egyetemi orvos, egészségtan tanár Érsekújvárról; Jung Géza a Rókus kórház műtőorvosa; Molitorisz Kálmán a kórház helyettese; Schönberger Emil alorvos a Rókus kórházból; Tőkés Imre a lippai kórház főorvosa, valamint Uray Vilmos a Rókus kórházból. A sajtó nem volt elragadtatva e jelöltektől: „Lehetnek valamennyien kitűnő, hivatásukat buzgón teljesítő orvosok, de nem azok, akiknek kezében mi, - közkórházunk vezetését s fejlődését biztosítva látnánk."

12

2 Megjelentek Molitorisz Kálmán alorvost támogató cikkek is a MAKÓI ÚJSÁG hasábjain. A vármegye egészségügyi bizottsága március 28-án ült össze és Uray Vilmos (1882-1950) okleveles sebészt javasolta kórházigazgató-főorvosnak. Ebben döntő szerepetjátszott Dollinger Gyula „meleghangú ajánlólevele".

12

3 A MAKÓI FÜGGETLEN ÚJSÁG azonban úgy értesült, hogy József főherceg ajánlólevelét sem lehetett figyelmen kívül hagyni. Uray Vilmos korábban a főherceg udvaránál is dolgozott és egy alkalommal sikeres műtétet hajtott végre László főhercegen.

12

4 [15., 16. és 17. kép] Az új igazgató-főorvos 1913. május 1-én foglalta el hivatalát miután április 21-én letette az esküt Makón.

12

5 Uray Vilmos fiatal kora ellenére alkalmasnak bizonyult a tőle elvárt feladatok megoldására, mert modern gondolkodással és korszerű, európai szintű szaktudással rendelkezett. 1913. május 20-án megfogalmazott levelében már javasolta az alispánnak a kórház sebészeti és belgyógyászati osztályra való tagolását, valamint kérte egy bentlakó alorvosi állás létrehozását, mert indoklása szerint: „a kórháznak évről-évre növekvő betegforgalma, azon kívül a sebészeti tudományok modern fejlődése mellett a kórházi orvosi teendőket a mostani rendszer szerint két orvos képtelen ellátni."

12

6 A kórház osztályokra való felosztása nem egyedi törekvés, hanem a kor követelménye volt. Hódmezővásárhelyen pl. Genersich Antal végezte el az átszervezést az 1909ben felépült Erzsébet kórházban.

12

7 12

0 MFüÚ 1913. febr. 28. 12

1 MFüÚ 1913. febr. 23. 12

2 MFüÚ 1913. márc. 16. 12

3 MU 1913. márc. 29. 12

4 MFüÚ 1913. ápr. 10. 12

5 Alispán ir. 13381/1913. Csvm. alisp. ir. 1872-1923. IV.B.408. CsML 12

6 Alispán ir. 13381/1913. Csvm. alisp. ir. 1872-1923. IV.B.408. CsML '

2 Kruzslicz István: Urbanizáció. In.Hódmezővásárhely története II. Szeric Szabó Ferenc. Hódmezővásárhely, 1993.455. 21