Halmágyi Pál: Komlóstól Tárnokig. A Sámson-apátfalvai főcsatorna környékének történeti emlékei. A Makói Múzeum Füzetei 108. (Makó, 2010)
Az első török rohamokat 1552-ben, még valahogy átvészelte a kisnemesi település. 1561-ben 4 portájának tulajdonosát név szerint ismerjük: Toldi Mátyás, Halász Ferenc, Szabó Dénes és Sárkány János. 1580-ban már ismét 110-en adóztak Földeákról a török portának. Az 1596. évi török-tatár pusztítás azonban Földeákot sem kímélte. A település házai elpusztultak, csak a templomerőd üszkös falai meredeztek az égre. 3 7 A 17. század közepén az újjáéledt falu református közössége az öreg védőfalakat úgy-ahogy kijavította. 1671-ben Kecskeméti János lelkész szolgált itt, de a kicsiny gyülekezetnek nem volt ereje a templomot is helyreállítani. A tető nélküli épület tovább romlott. A szegedi várból 1686-ban kivonuló martalócok még egyszer végigpusztították a Maros vidékét, így Földeákot is. A békésebb idők eljövetelével Szegedről kirajzó népesség élesztette újjá a falut 1720-ban. Három év múlva Bieliczky Sámuel plébános vezetésével helyreállították az ősi templomot is. Az erősen megrongálódott erődfalakat és tornyokat azonban már nem építették újjá, azok tégláit az évek során házaik alapanyagául felhasználták. 1729-ben a 300 lakosú települést a Návay család szerezte meg, s ettől kezdődően Földeák és a Návayak neve összeforrt. 1781-ben több mint ezren, a reformkorban közel kétezren laktak itt. 3S A templomdomb volt legfőbb menedéke az 1845. évi tavaszi tiszai árvízkor az itt élőknek. A veszély elmúltával már nem ezen a helyen, hanem jó néhány km-rel keletebbre építették fel a földeákiak új falujukat. Az elhagyott templom épületet ettől kezdve 1923-ig magtárként használta az uradalom. A régi falut az 1860-as évektől kezdték Oföldeáknak nevezni. A két urasági kastélyon kívül, alig 20 ház állt a régi faluban. 1870-ben 368-an, 1900-ban 5 86-an, 1941-ben 1219-en és 1990-ben sajnos ismét csak 565-en laktak itt. Anagyobb kastélyban 1949 óta öregek otthona, a kisebbikben a művelődési ház és a posta működik. A templomot a már említett 1990-1995. évi régészeti feltárás és műemléki vizsgálatok után, Sípos György szegedi mérnök tervei alapján állították helyre. (12. sz. kép) 1998-ban az eröd kerítőfalát, a toronyalapokat és a sáncárkot is láthatóvá tették. Ezzel az Alföldön egyedülálló műemlékegyüttes jött létre. Az óföldeáki templom egyaránt megközelíthető Földeák, ill. Maroslele felől. A nyári hónapokban Szegedről, a tápéi kompon át igen hangulatos és alig ismert úton lehet az érdeklődő turistákat Oföldeákra vezetni. Útjuk során még a Maros part híres erdejét, a vetyeháti védett erdőt is megtekinthetik. IX. Királyhegyes A Királyhegyesi-ér mindkét partján fekvő Árpád-kori település a 17. század végén pusztult el. A királyi birtok nevét a hajdan itt emelkedő hegyes halomról kapta. Első okleveles említése 1455-ből maradt fenn, mikor V. László király a Harapkói Botos családnak adományozta. Egy év múlva már Hunyadi Jánosé volt a vidék. Mátyás királytól a Vizesi Horváthok kapták, majd a Jaksics családé lett. 1552-ben sokat szenvedett a Maros vidékét végig dúló török hadaktól. 1579-ben 32 itt élő magyar család fizette az adót a töröknek. A 15 éves háborút még túlélte, ám a török-kor végén - 1660-ban - elpusztult. 3 9 3 7 BLAZOVICH L. 108. 3 8 GLLICZE J.-SCHMIDT J. 17. BLAZOVICH L. 165-166. 14
