Halmágyi Pál: Komlóstól Tárnokig. A Sámson-apátfalvai főcsatorna környékének történeti emlékei. A Makói Múzeum Füzetei 108. (Makó, 2010)

III. Békéssámson Az Árpád-korban már létező település a mai községtől észak-nyugati irányban 4-5 km távolságban a Szárazér északi partján feküdt. Temploma terméskőből és téglából épült és temető vette körül. Mindezt Olasz Ernő 1953-as leletmentő ásatásain állapította meg, de a templom alaprajzát már nem tudta rekonstruálni. A feltárt sírok bizonysága szerint a település az Árpád-kortól a késő középkorig volt lakott. Nevét a Bibliából ismert személytől eredeztetik.

2

1 Sámson első okleveles említése 1446-ból maradt fenn. Ekkor a hódvásárhelyi uradalom részeként szerepelt. 1456-ban V. László király megerősíti itteni birtokában Hunyadi Jánost. A vidéken már 1437 óta nagy területeket szerző Hunyadit, 1444-ben bízták meg a Tiszántúl védelmével. Az 1446-ban kormányzóvá választott nagyúr 1456-ban új adományként a következő Csanád megyei birtokokat kapta meg: Hód, Vásárhely, Csomorkány, Királyhegyes, Sámson, Donáttornya, Fecskés, Kutas, Mogyorósfecskés, Szőlős, Csókás és pusztája, ill. Pereg, továbbá a következő pusztákat: Csorvás, Kétzöldes, Gorzsa, Derekegyház, Szilasegyház, Tárkány, Rárós, Varjas, Kígyóspuszta és Ördöngősegyháza. A világraszóló nádorfehérvári győzelem után a táborban kitört járvány elragadta a győztes vezért. Özvegye Szilágyi Erzsébet hiába tiltakozott, Mátyás király 1464-ben a Jaksics családnak adományozta Sámsont. A nagylaki palánkvárat uradalmának központjává tevő család közel 100 évig volt ura a vidéknek. Az 1552. évi Maros-völgyi török hadjárat Sámsont is elpusztította. Véglegesen 1596-ban hagyták el lakói. Ezután a törökök is pusztaként tartották számon.

2

2 A 18. század elején ugyanígy szerepelt a csanádi püspök birtokai között. 1723-ban a Hódmezővásárhely környékén hatalmas földterületeket birtokló Károlyi Sándor kezébe került, de ő engedélyezte a puszta szabad használatát a vásárhelyieknek. 1731 -ben már a makóiak is legeltettek a sámsoni pusztán. 1746-ban a lassú újratelepülés következtében már 25 szállásföldet jegyeztek fel Sámsonban. A század végén már állt az uraság itteni központi épülete. A népesség 1842-re közel 1000 főre szaporodott. Ezekből az évekből egy súlyos tragédiát is feljegyeztek a krónikák. 1816 telén a hatalmas hóviharban 34 huszár és 64 ló a falu melletti Szárazérbe fulladt.

2

3 A környéken elterjedt hiedelemmel ellentétben az úgynevezett „Török-híd" a 18. század végén épült. Vertics József 1778-ban rajzolt térképén pontosan ábrázolja a sámsoni uradalom központját, a mellette kanyargó Szárazeret, és a fontos utakat. A térképen azonban még nincs az éren híd. Az 1781 -ben ugyanerről a területről készített térképén nagyon pontosan feltüntette a Szárazéren átvezető hidat. Tehát a híd e két időpont között épült. (5. sz. és 6. sz. térkép) A komlósi-vásárhelyi országutat az éren átvezető két nyílású téglahíd napjainkig dacol az idők viharaival és meglepően jó állapotban mutatja azt a mérnöki tudást és építészi szakértelmet, mellyel több mint két évszázada létrehozták. Ma már csak egy dülőút vezet keresztül rajta, hiszen a Tótkomlós-Hódmezővásárhely kövesút tőle 2000 méterre északra keresztezi a vízfolyást. A régi makói-orosházi út már csak mint dülőút van meg, bár a 2

1 BLAZOVICH L. 249. 22 Ua. 21 HÓDMEZŐVÁSÁRHELY 733. 9