Halmágyi Pál: Várak, kastélyok, erődök. A m. kir. honvédség egyenruhái, felszerelése és csapatnemei. A XIV. és XV. Makói Honvéd Emléknap és Találkozó 2007, 2008. A Makói Múzeum Füzetei 107. (Makó, 2009)

XV. MAKÓI HONVÉD EMLÉKNAP ÉS TALÁLKOZÓ 2008 Ságvári György - Kovács Vilmos: Am. kir. honvédség tüzérségének technikai változásai (1922-1945)

Tüzérségi lövegek lőtávolság változásai az I. világháborúhoz viszonyítva Típus 1899 M. 7 cm hegyi ágyú 1915 M. 7,5 cm hegyi ágyú 1915/1935 M. 7,5 cm hegyi ágyú Lőtávolság 4800 m 7000 m 7600 m Típus 1905 M. 8 cm tábori ágyú 1905/18 M. 8 cm tábori ágyú Lőtávolság 7000 m 10200 m Típus 1899 M. 10,0 cm tábori tarack 1914 M. 10,0 cm tábori tarack 1940 M. 10,5 cm tábori tarack Lőtávolság 6100 m 8000 m 10760 m Típus 1899/04 M. 15 cm tábori tarack 1914 M. 15 cm tábori tarack 1931 M. 15 cm tábori tarack Lőtávolság 6100 m 8650 m 14600 m Típus 1880 M. 12 cm ágyú 1915 M. 10,4 cm ágyú 1931 M. 10,5 cm ágyú Lőtávolság 8000 m 13000 m 19500 m A Magyar Királyi Honvédtüzérség technikai felszereltsége 1922 és 1945 között meglehetősen vegyes képet mutatott. Folyamatosan hátrányban volt a korszerű tüzérséget felvonultató országokkal szemben, bár néhány külföldi forrásból vagy magyar gyártásból eredő új löveg üdítő színfoltot nyújtott. A legnagyobb problémákat a gépvontatás és ezáltal a mobilitás alacsony szintje, a zártszekrényes lövegtalpak alkalmazása (amely nem biztosított megfelelő oldalirányzást, ezáltal csökkentve a tűzzel való manőverezési képességet), az elveszett, megsérült lövegek pótlásának hiányosságai, a gyártási kapacitás szűk keresztmetszete okozta. Összegzésként megállapítható, hogy - a második világháború időszakában - a Magyar Királyi Honvédség tüzérségi löveganyagának technikai színvonala, néhány kivételtől eltekintve elmaradt a főbb hadviselő felek eszközeitől. A lőszerek ezzel szemben kiállták az összehasonlítás próbáját. 74