Halmágyi Pál: Várak, kastélyok, erődök. A m. kir. honvédség egyenruhái, felszerelése és csapatnemei. A XIV. és XV. Makói Honvéd Emléknap és Találkozó 2007, 2008. A Makói Múzeum Füzetei 107. (Makó, 2009)
XV. MAKÓI HONVÉD EMLÉKNAP ÉS TALÁLKOZÓ 2008 Ságvári György - Ságvári György: A m. kir. honvédség egyenruházata (1919-1945)
re, a Bocskai divatja rendszereket élt túl. Túlélte a II, világháborút; egészen 1950-ig hivatalos katonasapka maradt. Noha a „Bocskai-dísz" 1942-ben lekerült róla, a sapka neve nem változott. A „Bocskai" divat egyik megteremtője feltételezhetően Nemes Mihály festőművész, aki a század elején egyenruha gyanánt más, főként reprezentációs célú történelmi ruhadarabot, öltözetet is tervezett a testőrségek, a rendőrség és a honvédség részére. A Bocskai kalpag formáját a művész fejedelem korabeli ábrázolásokon viselt süvegéről mintázta. Nemes volt a művészeti tervezője az 1924-es Bocskainak is. A katonai tervező: Péter Ferenc II. o. főhadbiztos. A honvédség viseleti rendje csak az évtized közepére konszolidálódott. Alapja a különböző haderőrészeknek (Szárazföldi hadsereg, Folyami Erők, 1935-től Légierő is) jellegzetes, egymástól eltérő ruházata volt. Az öltözeti rend megkülönböztetett díszöltözeteket, ezen belül: „díszöltözet rendben és sorban" illetve „díszöltözet renden és soron kívül"; társasági öltözeteket, ezen belül: a tisztek, tábornokok számára nagy-( 1924-1940 között), illetve kistársasági (1929-1944 között) öltözeteket; menetöltözetet; kényelmes öltözetet. A Magyar Királyi Honvédség szabvány alap egyenruházata „tábori barna (khaki)" színű posztó illetve fésűs szövetből készült. Az alapruházat színének kialakulása még 1919-re datálódik. A Nemzeti Hadsereg Szegeden és Szeged környékén szerveződő csapatai, hogy formaruhába öltözhessenek, a Délvidéket megszállva tartó francia csapatokhoz fordultak ruhaanyag vásárlási szándékukkal. A franciák akceptálták a kérést, és az ott állomásozó gyarmati csapatok készleteiből bocsátottak a Nemzeti Hadsereg rendelkezésére. Ezek az afrikai csapatok - ellentétben a francia hadsereg kékes ruhaárnyalatával - a sivatag homokjához hasonló színű sárgás-barnás „khaki" színű egyenruhát viselték. Ebből adtak a Nemzeti Hadseregnek, ebből készítették az első egyenruhákat, s a szín máig megőrződött. A teljes körű bevezetésre persze még várni kellett, arra csak 1926-ban került sor Maga az alapruházat Bocskai sapkából (1944-től ellenzővel), zártnyakú, kezdetben fekvő galléros, 1926-tól állógalléros, 1939-től álló/lehajtott galléros zubbonyból, gyalogsági nadrágból, bakancsból és köpenyből állt. A „hegyi és hegyi felszerelésű csapatok" 1941 M bőr ellenzős un. hegyi sapkát és hegyi nadrágot, a lovas és lovasított fegyvernemek lovassági nadrágot (csizmanadrág), a műszaki csapatok és a gyalog árkász alakulatok pantallót hordtak rövidszárú un. utászcsizmával. A Légierőknél szalaggal ellátott merevített oldalú barett, a Folyami erőknél pedig matrózsapka volt használatban. A menetöltözetnek ez az alapruházat adta meg katonás jellegét, amelyhez - tovább katonásítandó - járult a fegyverzet és a felszerelés. A felszerelés (szerelvény) mint gyűjtőfogalom felöleli a katona valamennyi ingóságát: a fegyverzeten és a ruházaton kívül tábori eszközeit, a számára kiosztott lőszeranyaleffentyü csücskében „HM" monogrammal. A sapka a Ludovika Akadémia 192o. augusztus 20-i tisztavatásán debütált, de a feltűnően ellenséges fogadtatás nyomán viselését visszavonták. BERKÓ István: A sapkakérdéshez (hozzászólás Lutz Henrik cikkéhez) MOVE 1921. május 15. Persze jött a viszontválasz is. magyar fejre tábori barna szövetből készített Horthy föveg illik. Ennek formája ősmagyar, praktikus és imponáló. ... erőt, akaratot, harcias tempót sugárzik, és egészében az ősmagyar vitézek legendás szellemének bélyegét viseli magán". A sapkakérdéshez, Uo. 1921. július 24. 48
