Halmágyi Pál: Várak, kastélyok, erődök. A m. kir. honvédség egyenruhái, felszerelése és csapatnemei. A XIV. és XV. Makói Honvéd Emléknap és Találkozó 2007, 2008. A Makói Múzeum Füzetei 107. (Makó, 2009)

XIV. A MAKÓI HONVÉD EMLÉKNAP ÉS TALÁLKOZÓ 2007 Horváth Ferenc - Szabó József János: Az Árpád-vonal. Magyar országerődítés a Keleti-Kárpátokban

Szabó József János Az Árpád-vonal Magyar országerődítés a Keleti-Kárpátokban Visszaemlékezésekben, hadtörténelmi tankönyvekben, összefoglaló munkákban amelyek a Magyar Királyi Honvédség harcairól szólnak gyakran olvashatunk az Árpád-vonalról. Az erődrendszert 1940-1944 között építtette ki a magyar hadvezetés a Keleti-Kárpátokban, az ezeréves határok védelmére. 1944-ben az arcvonal közeledtével az Árpád-vonal előtt a Kárpátok gerincvonalán, mint felvételi állást kijelölték az úgynevezett Szent László-állást, majd kiépítették még a Kárpátok előhegyeiben, a helység támpontokból és föld-fa erődökből álló Hunyadi-állást is. A forrásokról A Hadtörténelmi Levéltárban hiába is keresünk adatokat az Árpád-vonalra vonatkozóan, nem igen találunk. Csak a Honvéd Vezérkar, a Honvédelmi Minisztérium tájékoztatóiban, a beküldött jelentésekben találkozunk elszórt utalásokkal. Az Erődítési Parancsnokság - amely a mai Honvédelmi Minisztérium épületében, a Honvéd utcában székelt irattára a háború folyamán az épülettel együtt elporladt. Az 1. magyar hadsereg iratanyaga mindössze egy levéltári dobozban elfér, hiszen ennek - az Árpád-vonalat védő hadseregnek - az iratanyaga szintén megsemmisült. Minden nehézség ellenére, amit visszaemlékezésekből, a szűkös levéltári forrásokból, a korabeli katonai és polgári sajtóból az erődvonal építéséről, működésének elveiről és valóságos működéséről megtudhatunk, az arról győz meg bennünket, hogy apáink, nagyapáink az ország védelmére Európában egyedülálló erődrendszert hoztak létre. Az Árpád-vonal működése nem hasonlítható sem a francia Maginot-vonalhoz, sem az Európában ennek mintájára kiépített egyetlen erődrendszerhez sem. A magyar szakemberek tanulmányozták ezen védelmi rendszerek működését, előnyeit, hátrányait és ezen tapasztalatok felhasználásával - vagy épp elkerülésével - kezdtek hozzá az ezeréves határok, a Keleti-Kárpátok megerődítéshez. 1939 és 1944 között a Magyar Katonai Szemle hasábjain számos tanulmány jelent meg az európai erődrendszerek felépítéséről és működésének tapasztalatairól. Ekkor már voltak olyan erődrendszerek a Honvédség birtokában, amelyeket behatóan lehetett tanulmányozni. Az első bécsi döntéssel a csehszlovák erődrendszer, majd a második bécsi döntéssel a román Carol-vonal került harc nélkül, 1938-ban és 1940-ben magyar kézre. 1940-ben a németek az óriási költségekkel kiépített francia Maginot-vonalat nem csak megkerülték, hanem három helyen át is törték. A rákövetkező évben a görög és a jugo32