Halmágyi Pál: Várak, kastélyok, erődök. A m. kir. honvédség egyenruhái, felszerelése és csapatnemei. A XIV. és XV. Makói Honvéd Emléknap és Találkozó 2007, 2008. A Makói Múzeum Füzetei 107. (Makó, 2009)
XIV. A MAKÓI HONVÉD EMLÉKNAP ÉS TALÁLKOZÓ 2007 Horváth Ferenc - Bene János: Vár a síkságon. Őfelsége kállói végháza
A XVII. század közepe a vár történetének szomorú korszaka. I. Rákóczi György fejedelem a Bethlen-féle határok megtartására törekedett, de 1631-ben kénytelen feladni Kállót. Visszavonulásakor fel is égette a várost, mert a kállói hajdúk a császárhoz, illetve annak képviselőjéhez Esterházy Miklós nádorhoz húztak. Másfél évtized múlva, 1644. február 15-én hódolt be újra a várőrség Rákóczinak. A hamarosan megkötött linzi béke (1645) Szabolcs vármegyét Rákóczinak juttatta. Eben az időben, tehát amikor Szabolcs vármegye és a kállói vár a királyi Magyarország része, Esterházy nádor előbb Haller Györgyre (1631-1632), Bakos Istvánra (1632), Melith Péterre (1632-1633), majd Barkóczy Lászlóra (1633-1644) bízta a főkapitányságot. Barkóczy elsősorban a beregi jobbágyok robotmunkájával kezdte meg a károk helyreállítását. Ebben az időben készülhetett Gaspar Merian rajza, melyet 1665-ben Sicha lemásolt. Bár a császárik 1630-ban megkezdték a vár helyreállítását, de sohasem volt annyi pénz, hogy az tökéletesen sikerülhetett volna. Ezért van az, hogy a metszeten is látszanak az ostromok nyomai és a hevenyészett javítások. Az alaprajz és a perspektivikus ábrázolás azonban meglepetéseket tartogat, melyek abból következhetnek, hogy Sicha egy régebbi állapotot mutató metszetett rajzolt le, míg Eggen felmérést végzett. így lehet az, hogy az alaprajzon a bástyák csúcsai le vannak vágva, míg a távlati képen azok élben végződnek. Azonkívül az északnyugati bástyán, mely a legjobban viselte az ostromok súlyát, a levágáson is van egy ágyúlőrés, míg a többi bástyán ilyen nincs. Amikor a vár visszakerült I. Rákóczi György kezébe, fiaira bízta a kapitányságot, hogy ott legyen vitézlő iskolájuk. II. Rákóczi György apja halála után, a linzi béke értelmében visszaadta a várat a császárnak, de elhatározását megmásítva, hamarosan visszafoglalta várat, sőt, amikor szerencsétlen lengyelországi hadjárata után a fejedelemségről is lemondott, Szabolcs és Szatmár vármegyéket váraikkal együtt tovább birtokolta. Ez viszont a törökök haragját is kiváltotta, melynek két bosszúhadjárat lett az eredménye 1659-1660-ban. E zavaros időkben, amikor a kállói vár is pusztult, őrsége el-elhagyta, a főkapitányi tisztet Nyáry Bernát, Bakos Gábor és Szuhay Mátyás töltötték be. II. Rákczi György halála (1660. június 6.) után Báthory Zsófia 1660-ban átengedte Kállót a császáriaknak, akik kis megszakításoktól eltekintve, a Rákóczi-szabadságharcig meg is tartották a várat. Ez időszak kapitánya Sennyey Ferenc, aki haláláig, 1675-ig töltötte be tisztét, bár legtöbbször az alkapitánya, vagy a császári udvarból kirendelt kommendáns intézte a vár ügyeit. Működését a vármegyétől ingyenmunka kirendelésének kérelmével kezdte, mert a várat rendbe akarta hozni. Ugyanabban az évben a magyar őrség mellé két század német gyalogost rendeltek Kállóba, 1660 decemberében pedig száz magyar lovas is érkezett. Várad 1660. augusztus 27-i eleste után Kálló katonai jelentősége ismét megnőtt, nem véletlen, hogy 1661-ben Sennyey annak ellenére, hogy a megye már teljesítette a Kálióhoz szüksége robotmunkát, ismételten kérte ugyanazt, hivatkozva arra, hogy Kálló az egész vármegyének oltalmára van. Miután a vár a császáriak kezére került, ismét rendszeressé vált a várhoz kirendelt robotmunka, melyet nemcsak a főkapitány, hanem a nádor is sürgetett. Ezekre az évekre tehető Eggen felmérése is a várról. Úgy látszik, hogy amióta a császár visszakapta a várat, mintha jobban törődtek volna vele. Újra építették a leborult palánkokat, javították a falakat. Részletesen ismerjük az 1671. évi munkákat. Abban az évben mind Ecsed, mind pedig Kálló a vármunkát sürgette Szabolcs vármegyénél. A megye biztosokat küldött mindkét várhoz, akik felmérték a teljesítendő munkákat, július 7-én pedig jelentést tettek a megyegyűlésnek. A megyei köz28
