Halmágyi Pál: A makói hagymaszövetkezet, majd hagymarészvénytársaság története 1900 és 1918 között. A Makói Múzeum Füzetei 106. (Makó, 2008)

A korabeli összeállításokból tudjuk, hogy az első világháború kezdetén 5-6 ezer csa­lád foglalkozott hagymatermeléssel, mintegy 4-7 ezer kh. területen. 3 5 A háború forgószele a férfi lakosság színe-virágát sodorta el a városból. Makó akkori 38 000-es lakosságából 8 500-an teljesítettek katonai szolgálatot. E szolgálat érthetően legerősebben a hagymatermelőket sújtotta. A családfők, a fiatal s a középkorú férfiak, a háború utolsó éveiben pedig már az idősebb korosztály férfiai is a harcterekre kerültek. A gazdaság összes gondja-baja az itthon maradottakra, leányokra, asszonyokra, fiatal fiúkra maradt. Ennek következtében 1915-16-ban csökkent a hagyma vetésterület, viszont igen jelentősen nőttek a munkabérek és a haszonbérleti díjak. 1915-ben 1 kh. hagymaföld ha­szonbére 120-160 K, 1916-ban 250-300 K. és 1917-ben 450-600 K volt. A magukra maradt asszonyok makacs akarással művelték tovább a földeket s a kezde­ti terméscsökkenés után 1917-ben, mintegy 30 %-kal nőtt a vetésterület. A háborús inf­láció természetesen a hagyma árára is hatással volt. 1914 februárjában 1 q vöröshagyma ára 20 K, egy év múlva 1915 márciusában már 60 K volt. Az árak ilyetén növekedése ösz­tönözte elsősorban az előbb említett vetésterület-növekedést is. A makói hagymakísérleti állomás első tervének megvalósulását is a háború akadá­lyozta meg. Öt nappal a háború kitörése előtt, 1914. július 23-án terjesztette fel a város kérvényét a kereskedelemügyi miniszterhez „hagymakísérleti intézet felállítása iránt." A városi képviselőtestület határozatát támogatta a vármenyei Gazdasági Egyesület és az al­ispán is. A kérelmet a kereskedelmi miniszter áttette a földművelésügyi miniszterhez, aki a háború második hónapjában a tervet az alábbi szavakkal utasította el: ,3ármennyire méltányolom is a város közönségének a hagymatermelési kísérleti állomás felállítása iránti törekvését, de azt a jelenlegi körülmények, valamint a rendelkezésre álló hitelnek más irányú lekötöttsége folytán nem teljesíthetem." 3 6 A Hagymarészvénytársaság jó munkáját és kiváló terményeit 1914-ben oklevéllel és ezüstéremmel ismerte el a földművelésügyi miniszter és ezüstérmet szerzett a makói hagyma az 1914-es Düsseldorf-i, valamint az 1917-es Manheim-i kiállításon is. 3 7 Az I. világháború nemcsak az európai piacot szűkítette be, (hagymát ebben az időben már csak a központi hatalmak által kézbentartott területekre szállítottak), hanem magát az áruforgalmat is nagyban akadályozta. A hagymaszállításokra a Földművelésügyi Minisz­térium ill. az Országos Gazdasági Bizottság adott engedélyt. 1916 augusztusában (a hagymaszezon legerősebb hónapjában, akkor van a legtöbb áru a piacon) ma már ki nem deríthető okból az engedélyek elmaradtak, s a rengeteg hagyma itt állt a kereskedők, köz­vetve a termelők nyakán. A polgármester azonnal a földmüvelésügyi miniszterhez fordult az engedélyekért, ecsetelve a város helyzetét: „Makón óriási készlet hagyma termett, s így ha most akadályozva lesz (ti. a külföldre szállítás) óriási kár éri a termelőket,.. .hiszen a hagyma csak elpusztul, mert itt az nem fogyhat el!" 3 8 A szállítási igazolványok hiánya miatt pl. nem tudott a Hagymarészvénytársaság Wie­ner Neustadtba, Guttman és Grosz Leifersbe (Tirol) és Stryjbe, Klein Mór Bozenbe, 3 5 PETROVICSGY. 1922. 17. 3 6 MVL: Pm. h. i.: 16200/1914 3 7 PETROVICSGY. 1922. 17. 3 8 MVL: Pm. h. i.: 9776/1916 28

Next

/
Thumbnails
Contents