Halmágyi Pál: A makói hagymaszövetkezet, majd hagymarészvénytársaság története 1900 és 1918 között. A Makói Múzeum Füzetei 106. (Makó, 2008)

kereskedőink - tisztelet a kivételnek - (íija a polgármester) az átadott és átvett mustra mellett megkötik ugyan egy meghatározott és kölcsönösen elfogadott ár mellett az adás­vételt, midőn azonban az áru szállítása - különösen a vasúthoz - megkezdődik, az átvétel elé minden egyes esetben akadályt gördítenek, azon a címen, hogy a szállított áru nem fe­lel meg a mustrának, aminek oka azután ki sem deríthető, mert meg nem állapítható, hogy a kézbesített mustrát az eladó jobbította-e? avagy az átadás után lett-e az kicserélve, szó­val az eddigi eljárás és gyakorlat azt igazolja, hogy az adásvételek megkötésénél sem a kereskedő sem az eladó érdeke kellőleg megóva és biztosítva nincsen." Minderről a pol­gármester saját tapasztalatai alapján győződött meg és ezért indította el 1903-ban a moz­galmat, hogy az előadók és vevők közötti jogviszony tisztességes alapjai már eleve, hatóságilag szabályozva legyenek. Majd felsorolta a polgármester szabályzattervezetei­nek eddigi szomorú sorsát, háromszor terjesztette elő és háromszor vette le ill. adta vissza átdolgozásra a közgyűlés. A polgármester nem csüggedt és 1908. augusztus 8-án negyed­szer is a testület elé terjesztette e levél kíséretében a szabályrendeletet, mert „meggyőződ­tem arról, hogy annak életbeléptetése a közjavára fog szolgálni!" A városi közgyűlést most sem hatotta meg polgármestere levele, reagálása a szokásos volt „a tervezetet sok­szoros íttatván tanulmányozás végett osztassa ki (a polgármester) a képviselőtestület tag­jai között" volt a határozat. 1908. november 9-én ült össze ismét a városi közgyűlés s határozata ismét elodázó: „A szabályrendelet szoros kapcsolatban lévén a munkálat alatt tartott vásárrendtartá­si szabályzattal", arra utasította a polgármestert, hogy a „két szabályzatot együttesen terjessze a képviselőtestület elé." A legközelebbi 1908. december 14-i ülésre ez meg is történt (ötödik változat) s ekkor öt év után három lényegtelen és egyetlen érdemi mó­dosítással („A mustra a vevő által leólmozva eladónak átadandó".) a közgyűlés végre (657 kgy. sz. hat.) elfogadta az előterjesztést. A város már a következő nap hirdetmény­ben közölte ezt és felhívta a lakosságot, hogy akinek még észrevétele van, 30 napon belül jelentse be. E határidő elteltével (nem volt észrevétele senkinek), 1909. január 28-án ter­jesztette fel a város a vármegyéhez a szabályrendeletet (a 4 előbbi módosítás beillesztése utáni hatodik változatot) jóváhagyásra. A vármegye törvényhatósági bizottsága március 6-án tartott rendkívüli ülésén azt ha­tározta, hogy az érdemi döntés előtt az illetékes kereskedelmi és iparkamara véleményé­nek megkérése szükséges. Az alispán ezen véleményeket beszerzendő a tervezetet megküldte a földművelésügyi minisztériumba. A minisztérium is tisztán akart látni hagy­ma-ügyben, ezért részletes beszámolót kért. - Mért alkotott Makó városa külön szabályrendeletet a hagyma és zöldségfélék adás­vételére ill. az e tárgyra vonatkozó szabályait miért nem a vásárrendtartási szabályzatba vette fel; - tart-e város e termények csak nagybani adás-vételére külön piacot - az orszá­gos és heti vásárok alkalmával a nagybani adás-vételek a vásártérnek egy külön erre a ki­jelölt részén történnek-e? A válaszokat természetesen a város adta meg s azt a megye terjesztette fel a miniszté­riumba. A külön szabályrendelet azért vált szükségessé - írta a polgármester- „mert a termelők és kereskedők közt az adás-vételből kifolyólag a panaszok napirenden voltak, s szükséges volt a termelők érdekében az adás-vétel körüli teendőket szabályozni, s e szabályokat ezért nem építették be a vásárrendtartási szabályzatba, hogy a hagymakertészeknek 26

Next

/
Thumbnails
Contents