Halmágyi Pál szerk.: Harcok a Dél-Alföldön és Budapesten 1944-1945-ben. Az 1956-os forradalom Makón. A XII. és XIII. Makói Emléknap és Találkozó 2005, 2006. A Makói Múzeum Füzetei 105. (Makó, 2007)
XIII. Makói Honvéd Emléknap és Találkozó 2006 - Bálint László: A forradalom Makón 1956-ban
Bálint László A forradalom Makón 1956-ban' A Szegedre bejáró makói diákok 1956 októberétől szokatlan híreket hoztak haza a közeli nagyvárosból. Mozgolódott, szervezkedett, a hónap közepén már forrongott a szegedi egyetemi és főiskolai ifjúság. Szinte minden napra jutott egy-egy lelkes hangulatú diákgyűlés. Október 16-án - az országban elsőként - megalakult az első független diákszervezet, a MEFESZ. A szegedi József Attila Kör október 19-én tartott forradalmi hangulatú vitaestjének híre is eljutott Makóra. 1956 október második felére gyökeresen megváltozott az ország lakosságának hangulata. így volt ez Makón is. A rádió híradásaiból és a Szegedről érkező hírekből október 23-án, 24-én a makóiak is tudomást szereztek arról, hogy Budapesten kitört a forradalom. A helyi kommunista vezetés biztonságot és védelmet keresett. A városban katonai erő nem állomásozott. A forradalmi folyamattal szemben az egyetlen felhasználható felfegyverzett szervezet a járási és városi rendőrkapitányság volt. Éppen ezért vált meghatározó fontosságúvá a rendőrségi szerepvállalás a forradalom menetében. Makó forradalmának ez volt az egyik sajátossága. Nem véletlenül merült föl tehát a gondolat, hogy a járás és a város legfontosabb vezetői áttennék a székhelyüket a rendőrkapitányság épületébe. A rendőrkapitány, Fazekas Lajos rendőr őrnagy azonban elzárkózott ettől. Mégis az volt a pártbizottsági potentátoknak a véleménye, hogy ha mással nem, hát a rendelkezésre álló rendőri erővel megakadályozzák Makón a forradalmi folyamat kibontakozását. De a teljes biztonság érdekében az MDP Csongrád megyei bizottsága segítségével a makói járási és városi pártbizottság is fölfegyverkezett. A forradalmi hevület és lelkesedés Makón is először az ifjúságot, főként a középiskolás diákságot érintette meg. Már a forradalom kitörésének a másnapján - október 24-én - fölmerült egy diákparlament megtartásának a gondolata és igénye. A következő napon már az igényből követelés lett. Megfogalmazták a diákparlament programját és kialakulóban voltak azok a követelések, amelyek a diákságot leginkább foglalkoztatták. Ezek elsősor1 Bálint László: 1956. A forradalom Makón című könyve 2006 őszén jelent meg Szegeden, a Móra Ferenc Múzeum kiadásában 87
