Halmágyi Pál szerk.: Harcok a Dél-Alföldön és Budapesten 1944-1945-ben. Az 1956-os forradalom Makón. A XII. és XIII. Makói Emléknap és Találkozó 2005, 2006. A Makói Múzeum Füzetei 105. (Makó, 2007)
XIII. Makói Honvéd Emléknap és Találkozó 2006 - Bálint László: A forradalom Makón 1956-ban
A nagygyűlés után a járási tanács épületében azonnal ülésezett a Nemzeti Bizottság. Megválasztották a tisztviselőket. A Nemzeti Bizottság elnöke Zombori Lajos asztalos lett, aki 1919-ben, az ún. Tanácsköztársaság idején a helyi Munkástanács elnöke volt. A bukás után két év hat hónap börtönre ítélték. A II. világháború után Zombori Lajos az SZDP makói szervezetének volt vezetőségi tagja és megválasztották nemzetgyűlési képviselőnek is. Az 1948-as tagrevízió során jobboldalinak minősítették és alkalmatlannak találták arra, hogy az MDP tagja legyen. A Nemzeti Bizottság egyik elnökhelyettese Kiss Ernő lett, aki az SZDP Csanád megyei titkára volt, és akit 1948-ban, a két munkáspárt egyesülése előtt jobboldalisága és kommunistaellenessége miatt kizártak a pártból. A másik elnökhelyettes az FKgP volt makói városi titkára, Szőnyi Imre lett. A Nemzeti Bizottság titkári teendőinek ellátásával Simon Józsefet bízták meg. A Nemzeti Bizottság létrejöttével október 30-án Makón is győzött a forradalom, megtörtént a hatalom átvétele. Ezzel kapcsolatban Glemba Pál 1958-ban a következőket állította: „Az általunk delegált párttagokat vagy mérsékeltebb embereket kiszorították, s a Nemzeti Bizottság döntő többsége osztályidegen, illetve ellenséges elemekből állt." Ez az álláspont egyáltalán nem felelt meg a valóságnak és később finomodott is, közeledett a valósághoz, miszerint „a Nemzeti Bizottság létrejöttével Makón kispolgári demokratikus erők kerültek hatalomra, a horthysta vagy nyilas elemektől elhatárolták magukat". A forradalom makói győzelmét követően, október 31-én, a nagyhatalmú Hetényi Józsefné elhagyta a várost. A Nemzeti Bizottság elfoglalta a városi tanács épületét. Átvették a teljes közigazgatási apparátust. Egyetlen munkatársat sem bocsátottak el. Majd megtartották a Nemzeti Bizottság első és talán legjelentősebb ülését, amelyen a város életét érintő fontos és aktuális kérdésekben hoztak döntéseket. Ezek közül most csupán egyet emeljünk ki, amely röviden így hangzott: A Nemzeti Bizottság „amíg tiszta képet nem lát", tartsa függőben a Nagy Imre által vezetett kormány elismerését. A Makó forradalmi népét képviselő Nemzeti Bizottságnak fenntartásai voltak a kommunistákkal teletűzdelt és a kommunista Nagy Imre által vezetett kormánnyal szemben. (Zárójelben jegyzem meg, hogy ugyanez volt az álláspont a közeli Szegeden is.) A szintén jobboldali szociáldemokrata Lukács Pál egy öt főből álló bizottság felállítását javasolta, amelynek feladata lett volna a kommunista diktatúrában kulcspozícióban levő helyi személyek felülvizsgálata. Ezt a bizottságot meg is választották, a tagjai 95
