Halmágyi Pál szerk.: Harcok a Dél-Alföldön és Budapesten 1944-1945-ben. Az 1956-os forradalom Makón. A XII. és XIII. Makói Emléknap és Találkozó 2005, 2006. A Makói Múzeum Füzetei 105. (Makó, 2007)

XIII. Makói Honvéd Emléknap és Találkozó 2006 - Bálint László: A forradalom Makón 1956-ban

hogy igaz volt-e ez a bejelentés vagy sem. Nagyobb a valószínűsége annak, hogy csupán figyelmeztető fenyegetésről volt szó, hiszen a vasrudak akkor sem kerültek elő, amikor később a rendőrség brutális tömegoszlatást végzett. Tény, hogy a tüntetés alatt egyenruhás rendőr valóban nem volt látható az utcán. Civil ruhás rendőrök azonban nyomon követték és figyelték az eseményeket. A tüntetők a Kossuth-szobornál elénekelték a Himnuszt, elhangzott egy-két szavalat, koszorút helyeztek el a szobor talapzatára, majd rendezetten és rendbontás nélkül elvonultak. A diákok az iskolába, a munkások a gyárba. Már ekkor, a visszavonulás alkalmával a járdákon álldogálók arra biztatták a tüntetőket, hogy döntsék le a szovjet emlékművet. Ez a biztatás azonban hatástalan maradt. A felvonulás befejeztével az utcákon és tereken tartózkodó tömeg aktivizálta magát. Nekirontottak a szovjet emlékműnek és megpróbálták ledönteni. Hetényi Józsefné telefonon érdeklődött a rendőrkapitánytól a tüntetésről és a kialakult helyzetről. Fazekas őrnagy jelentette, hogy a felvonulás rendben lezajlott, a városban nyugalom van. Hetényiné köszönte a tájékoztatást, majd közölte a rendőrkapitánnyal, hogy ha véletlenül nem tudná, éppen most döntik a szovjet emlékművet. A járási első titkár azonnali rendőri intézkedést kért. A rendőrkapitány azonban kijelentette, hogy nem áll módjában közbelépni, nem tehet semmit. A szovjet emlékműnél szorgoskodók egy hosszú kötéllel próbálták ledönteni a monstrumot. Nem sikerül. Jött egy teherautó és azzal húzatták a kötelet. Mindhiába. Végül egy traktorral kísérleteztek. Az emlékmű ellenállt. Ezek után egy szakember tanácsára feljebb kötötték a kötelet, és így már eredménnyel járt az emberek erőfeszítése. A gyűlölt emlékmű dicstelenül porba hullt. A rendőrkapitányság mellett működő rendőrőrs vezetője, Kovács István rendőr főtörzsőrmester jelentette a rendőrkapitánynak, hogy döntik a szovjet emlékművet. Egyben engedélyt kért, hogy a beosztottaival ezt megakadályozza. Fazekas őrnagy kijelentette, hogy „ha döntik, hát döntsék" és a rendőri beavatkozásra az engedélyt nem adta meg. A szovjet emlékmű ledöntése után az abban résztvevők és jelenlévő más emberek a sikeren felbuzdulva elhatározták, hogy aznap estére egy újabb tüntetést szerveznek a lakosság bevonásával. A tömegben ólálkodó kommunistáktól tudomást szerzett erről az MDP makói városi bizottság első titkára, Glemba Pál. Azonnal követelte a rendőrségtől, hogy akadályozza meg az újabb tüntetést. Fazekas őrnagy válasza az volt, hogy az 89