Halmágyi Pál szerk.: Harcok a Dél-Alföldön és Budapesten 1944-1945-ben. Az 1956-os forradalom Makón. A XII. és XIII. Makói Emléknap és Találkozó 2005, 2006. A Makói Múzeum Füzetei 105. (Makó, 2007)

XIII. Makói Honvéd Emléknap és Találkozó 2006 - Marjanucz László: Az ország gazdasági és politikai helyzete és változásai 1956 őszén

mint „reakciós osztállyal" való leszámolást. Ez és a nehéziparnak a lakossági fogyasztás, illetve a mezőgazdaság rovására megvalósított mesterséges fejlesztése a lakosság reáljövedelmének csökkenéséhez és súlyos élelmiszer-ellátási nehézségekhez vezettek. A totális diktatúrát a lakosság elleni terror tette teljessé, melynek elméleti alapja az osztályharc élesedésének sztálini dogmája volt. Ezek együttesen a társadalom mind kiterjedtebb rétegeit fordították nem csupán a hatalmat gyakorlók, de a rendszer egésze ellen. Sztálin halála (1953. március) után enyhült valamelyest a légkör, a diktátor moszkvai utódai többek között a kelet-berlini munkásfelkelésből is okulva, változtatni akartak az öncélúvá lett terror hatalmi mechanizmusán. A szovjet pártvezetés lemondatta Rákosit miniszterelnöki funkciójáról és utódjául Nagy Imrét jelölte ki, akitől a szükséges reformok megvalósítását várták. Az „új szakasz" politikájának fő célja a társadalom életszínvonalának emelése, a törvényesség helyreállítása volt. A hibák okait azonban nem a szovjet modell működésképtelenségében, súlyos belső ellentmondásaiban keresték, hanem a vezetésben elkövetett tévedésekben. A jó receptet csak a rossz szakácsok, Rákosi, Gerő, Révai, Farkas rontották el. Részlegesek voltak ezek a változások, de a pártvezetést megosztották: az értelmiség egy része csatlakozott az új irányvonalhoz, az apparátus pedig kiváltságainak védelmében és a népharagtól joggal tartva, ellenségesen viszonyult hozzájuk. Nagy Imre hamarosan beleütközött az önkorrekció határaiba: kísérleteit önállósodási törekvéseknek értékelték Moszkvában, ahol nyugtalanságot okozott az NSZK integrálódása a nyugati védelmi rendszerbe. így a „pártellenes" nézeteket valló Nagy Imre 1955 márciusában kegyvesztett lett, és újra triumfálhatott Rákosi és Gerő sztálinista irányzata. '56 előzményei Az új szakasz másfél éve alatt a sajtó, ha szabaddá nem is válhatott, de fokozatosan próbált kitörni a pártvezetés diktálta propagátori szerepkörből, és mind szókimondóbban bírálta a pártvezetést. 1955 második fele Rákosiék visszarendezési törekvései, másrészt a javarészt értelmiségi pártellenzék további formálódása jegyében telt. Az MDP retorzióinak azonban gátat vetett az SZKP 1956 februárjában tartott XX. kongresszusa. Hruscsov itthon is fokozatosan ismertté váló ún. titkos 78