Halmágyi Pál szerk.: Harcok a Dél-Alföldön és Budapesten 1944-1945-ben. Az 1956-os forradalom Makón. A XII. és XIII. Makói Emléknap és Találkozó 2005, 2006. A Makói Múzeum Füzetei 105. (Makó, 2007)
XII. Makói Honvéd Emléknap és Találkozó 2005 - Ravasz István: Budapest hadszíntérré válásának tényezői 1944-1945-ben
felének letöltése után hazaengedték, fel sem merült perének újrafelvétele. Hindy Ivánt kivégezték itthon, de halálos ítéletének indoklásában nem szerepel a parlamenter-ügy, alapvetően 1944. október 15-16-i magatartása miatt végezték ki. A Steinmetz-üggyel kapcsolatban a szovjet fogságban perbe fogott Erich Klein századost, a Feldherrnhalle páncéloshadosztály Budaörsi út térségben települt I. tüzérosztályának parancsnokát előbb halálra ítélték, majd az ítéletet 25 évre változtatták. Erich Klein századost 1953-ban szabadon engedték, sőt 1993-ban az orosz Legfelsőbb Katonai Ügyészség rehabilitálta őt. 6 4 Perdöntő korabeli dokumentum egyik változatot sem igazolja vagy cáfolja, legalábbis ezen kézirat nyomdába adásáig nem került elő. Abban megítélésem szerint - nem lehet vita, hogy Steinmetzet és Osztapenkót hősi halottnak kell tekinteni akkor is, ha aknára hajtottak, illetve saját tűzben estek el: küldetésük közben érte őket a katonavég. Felmerült egy harmadik elképzelés is, az egyik parlamenterre vonatkozóan. Nagy Domokos Imre Osztapenko szállásadónője, Czoborczy Györgyné (Földvári Mária) visszaemlékezésére hivatkozva lehetségesnek tartja, hogy Osztapenko túlélte az esetet, s ebből levonja a következtetést, hogy a parlamentert később az NKVD tette el láb alól, s annak tulajdonítja a meglévő papírok, pl. a boncolási jegyzőkönyvek keletkezését is. E feltételezés nem mellőzi a logikát, ám levéltári dokumentumok nem támasztják alá. 6 5 A témához kívánkozik három kiegészítés. Ungváry Krisztián szerint egy harmadik szovjet parlamenter is elérte a német vonalakat a kérdéses napon (nevét nem sikerült kiderítenie). A 30. lövészhadtesttől érkezett, lovon, s bejutott a 13. páncéloshadosztály parancsnokához, Gerhard Schmidhuber vezérőrnagyhoz, aki telefonon jelentést tett PfefferWildenbruchnak, ám ő elutasította az ultimátumot. A szovjet tisztnek nem esett bántódása. Az esetről más feldolgozásokban nem olvashatunk. 6 6 A másik kiegészítés az, hogy a parlamenterek küldetését megelőzően, december 26-án a szovjet szervek 4 hadifoglyot tettek át a fogaskerekű vasút felső szakaszán, a Festung Budapest parancsnokának címzett megadási felszólítással. Pfeffer-Wildenbruch ezt rádión jelentette a Dél Hadseregcsoport parancsnokságának, majd annak parancsára repülőgépen kijuttatta őket Pápára. Németországi kihallgatásuk után Wilhelm Keitel 6 4 uo. 52. és 53. jegyzet; Ungváry 109.O. 6 5 Nagy Domokos Imre kézirata a szerző birtokában 6 6 Ungváry 112.o. 60
