Halmágyi Pál szerk.: A Dontól a marosig...1943–1944. A X. és XI. makói honvédnap és találkozó 2003, 2004. A Makói Múzeum Füzetei 104. (Makó, 2005)
X. Jubileumi Makói Honvéd Emléknap és Találkozó - Babucs Zoltán: A 2.magyar hadsereg harctéri tevékenysége és a hősi halottai a Don-kanyarban 1942-1943
jellegzetes tereptárgyat), mely a temető mellett volt, a helyrajzon pontosan betájolva a sírt (annak temetőn belüli elhelyezkedését, feltüntetve a szomszédos sírokat és parcellákat is). Emellett a helyrajzon és a vázlaton annak elkészítői megpróbáltak minden olyan jelentősebb tereptárgyat feltüntetni, amely a sír későbbi beazonosítását segíthette. A temetőkataszter-lap egyik oldalán az eltemetett honvédek neve, rendfokozata, csapatteste, azonossági száma, hősi halál napja, az eltemetés helye, másik oldalán térképvázlatot és helyszínrajzot készítettek a temetőről és a sírokról. 3 4 A tábori lelkészek a temetői kataszterlapok mellett a tábori halotti anyakönyvet is kitöltötték. A hitelesített tábori halotti anyakönyv eredeti és másodpéldányból állott, melyből az eredetit a HM lelkészi osztályához, a másolatot a HM 22. veszteségi osztálynak kellett elküldeni. Az ezredparancsnokságokon keresztül a lelkészek havonta írásbeli jelentést küldtek el a vezető tábori lelkésznek, amelyben a temetés helyét, a sírjelszámokat, az eltemetettek nevét és rendfokozatát jegyezték fel. A hadisír-nyilvántartó tisztek a HM 22. veszteségi osztályhoz a havi temetésekről kimutatásokat készítettek el. A HM 22. veszteségi osztályához beérkezett dokumentumok alapján töltötték ki a veszteségi kartont 3 5, ehhez csatolták a veszteségi okmány gyűjtőt. Minden hősi halott veszteségi kartonjára felvezették a hozzá tartozó veszteségi okmánygyűjtő számát, mely okmánygyűjtőben helyezték el az elesett katonával kapcsolatok dokumentumokat, annak személyi hagyatékát. Az osztály feladatához tartozott a bevezetőben említett Veszteségi lajstromok összeállítása is. A Veszteségi lajstrom 14 kötete jelent meg, amely az 1941. júniusa 1944. augusztusa közötti véres veszteséget regisztrálta. A lajstromban a következő adatok találhatóak: név/ rendfokozat/ csapattest-állománytest/ születés helye-ideje/ anyja leánykori neve/ a veszteség oka-ideje. A 15. kötet csak töredékesen maradt meg, a tiszti és altiszti anyag teljességgel hiányzik, legénységi része pedig csak a D betűtől van meg, s a veszteségek 1944. november 1-jéig követhetőek. 3 6 A veszteségi osztály kérte a hősi halottak állami anyakönyvezését, a hadműveleti területen elesett, meghalt honvédek anyakönyvét Budapest székesfőváros akkori IV. - ma V. - kerülete, a hátországban meghalt honvédekét a területileg illetékes anyakönyvi hivatalok állították ki. 3 7 A veszteségi osztály a hozzá beérkezett veszteségi dokumentumok alapján döntött arról, hogy a meghalt honvéd hősi halottnak tekinthető avagy sem. A „hazáért hősi halált halt" bejegyzést akkor vezethették rá a veszteségi kartonra, ha az elhunyt a hadszíntéren esett el vagy tűnt 3 4 Szabó i.m. 304.O " A tiszti veszteségi karton rózsaszínű, a tiszthelyettesi világoszöld, a legénységi nyersszínű volt. Béke poraikra I. 31.o.; Ravasz István - Sipos Péter szerk.: Magyarország a II. világháborúban. Lexikon A-Zs. Bp., 1997. 469.0. 3 7 Béke poraikra I. 17.o. 29
