Halmágyi Pál szerk.: Kossuth Lajos és Dobsa Lajos emlékezete. A IX. Honvéd Emléknap előadásai. A Makói Múzeum Füzetei 102. (Makó, 2003)

Tóth Ferenc: Az író Dobsa Lajos

Haliad, hallád-e a tenger zúgását? Bömbölve csap át szélvész a habon, Örvényt kavar, rákezdi hullámtáncát, S tombol az ár a sülyedő hajón. Lelkem hű képét ebben föltalálád, Midőn tűnődve azt fontolgatom: Tán föl se fogtad, oh! tán meg sem érted, Miként hevül e szív, e szív te érted! A drámaíró Dobsa Lajos hírnevét színmüveivel szerezte. Két és fél évtizedig a legünnepeltebb magyar drámaíró. Ezt mindenekelőtt tehetségének köszönhette, de az önkényuralom éveiben a romantikus színpadi szerzők tekintetében nincs vetélytársa. A kor legnagyobb ígérete, Czakó Zsigmond 1847-ben, 27 éves korában öngyilkossággal vetett véget életének; Obemyik Károly a kolera áldozata lett; Tóth Lőrinc a drámaírással felhagyott, országos hírű jogtudós lett; Kuthy Zsigmond felcsapott Bach-huszámak, beállt császári tisztviselőnek. Dobsa az elnyomatás idején, 1850-ben Öcsém házasodjál! című vígjátékával aratta első sikerét. Kisfaludy Károly hatása érződik rajta, a naiv cselszövések a Kérőkre emlékeztettek. Nincs mondanivalója, a színmű két bajkeverő ügyetlenkedésének bohózatsorozata, célja a nevettetés. A kigúnyolt nemesi világon együtt kacag a szerzővel a csalódott kisnemes. A vígjáték sikere irányította a hatóság figyelmét Dobsára, ekkor tartóztatták le. Ugyanabban az évben mutatták be másik vígjátékát Világismeret - nyomtatásban Pacsuli világismerete - címmel. Kisfaludy Károly Csalódások vígjátékához hasonlóan félreértésekből származó bonyodalmak láncolata. A két szerelmes pár bohózatos jelenetein jól mulatott a közönség, míg elérték boldogságukat. Mindkét vígjáték teli van pergő és lebilincselő dialógussal. 1856-ban a Nemzeti Színház pályázatára írta az Egy nő, akinek elvei vannak című vígjátékát. Díjat nem nyert vele, de mesteri a franciás cselekménytömörítése. Mint egyik legsikerültebb vígjátékának erénye a pergő cselekmény, a sok elmés párbeszéd, a színi leleményesség, a forma gondossága. Az Egy kiábrándulás című korábbi elbeszélését dramatizálta a Károly úr bogara vígjátékában. Az egész mü azt a benyomást kelti, mintha Kisfaludy kisnemesi világának paródiája lenne. Önéletrajzi fogantatású az Egy bukás sikere (1858) című irodalomtörténeti értékű színdarab. A vígjáték hősében, Darvasiban önmagát rajzolta meg. Az ifjú hős apai tilalom ellenért beállt színésznek, de intrika miatt kudarcot vallott, szerelme elfordult tőle, majd rádöbbent maga is, hogy nem jó színész, visszavonult birtokaira. Minden korábbi vígjátékánál élőbbek a személyek, ez a színmű tele van igazi vígjátéki fordulatokkal. Pályája csúcspontján, 1861-ben nyerte el Vígjátéktárgy komédiájával a száz arannyal járó Karácsonyi-díj

at. A bírálók 26