Halmágyi Pál szerk.: Kossuth Lajos és Dobsa Lajos emlékezete. A IX. Honvéd Emléknap előadásai. A Makói Múzeum Füzetei 102. (Makó, 2003)
Süli Attila: Dobsa Lajos a forradalomban és szabadságharcban
lakosságtól várta. így Batthyány 1849. február 19-én fegyverbe hívta Pest, Csongrád, Csanád, Bács vármegyék és a Kiskunság lakóit. Mozgó nemzetőri szolgálatra kötelezett minden 18-30 év közötti férfit. A Csanád és Csongrád megyeieknek Szegedre kellett vonulniuk. A tisztek kinevezését, a hatóságok javaslattételi jogának elismerésével, Batthyány kormánybiztos magának tartotta fenn. 3 3 így a Dobsa-csapat tisztikarát már február 16-án nevezte ki Batthyány Kázmér délvidéki teljhatalmú kormánybiztos. A csapatvezéren kívül 6 százados, 6 főhadnagy (ebből egy személy korábban a 3. honvédzászlóalj őrmestere volt), 12 alhadnagy (ebből korábban 6 személy honvédzászlóaljaknál volt altiszt) tartozott a tisztikarhoz. A lovasok főhadnagya, századosi illetménnyel egy kiszolgált huszár A kinevezések miatt ellentét támadt a hadügyminisztérium és az Országos Honvédelmi Bizottmány között. A délvidék kiürítése miatt Batthyánynak égető szüksége volt a szabadcsapatokra, így szervezésüket a tisztikar gyors kinevezésével is igyekezett elősegíteni. Mészáros Lázár 1849. március 13-én levélben fejezte ki Kossuth előtt azon aggodalmát, hogy a Bács, Pest, Csongrád és Csanád megyékben felállított szabadcsapatokba kinevezett tisztek száma megközelíti a százat. A csapatok feloszlása után számfelettiek lesznek, és tiszti karrierük ezzel megszakad. 1" Mészáros félelme nem volt alaptalan. Június közepén, a Dobsa-csapat feloszlásakor, több volt tiszt is kérte a honvédzászlóaljakhoz való átvételét/ 0 12 nappal később írt levelében a hadügyminiszter már keményebben fogalmaz. Nyíltan felteszi a kérdést, hogy a szabadcsapatok tisztjei rendes tiszteknek tekinthetők-e, és ezen alakulatok a rendes zászlóaljak közé sorolhatók-e ? A kérdésben a nemleges válasz is benne volt. Mészáros szerint a feloszlások után túl sok lesz a tiszt, és ha a rangot nem érdem szerint osztják, akkor csökkeni fog az értébe. 3' Idővel Kossuth is belátta, hogy a szabadcsapatok nem képesek betölteni funkciójukat, így beleegyezett, hogy a hadügyminisztérium hatáskörébe vonja őket. Többségük 1849 májusára-júniusára fel is oszlott. 3 8 Közben a délvidéki IV. hadtest élére Perczel Mór tábornokot nevezték ki, aki március 15-én jelent meg Szegeden. Dobsa csapatát az ő parancsnoksága alá rendelték. Március 22-én megindult a magyar támadás, és még ezen a napon szuronyrohammal bevették Szentivánt. 3 9 Dobsa csapata, amely 1700 gyalogosból, 97 kocsiból és 139 lovasból állt, március 21-én érkezett Szegedről Makóra. Itt csatlakozott hozzájuk a Pesti Légió, a Turszky gyalogos ezred 2. százada és a helyi nemzetőrség otthon maradt része. A támadás 22-én hajnali három órakor indult meg 3 3 FÜZES. 1990. 128-131. 4 Hm ált. 7667:1849. BATTHYÁNY KÁZMÉR levele. 1849. márc. 1. 3 5 HERMANN. 1999. 70. 3 6 BIEBER SÁNDOR százados (Hm. Ált. 20102/1849)., LIPTÁK JÁNOS főhadnagy (Hm. Ált. 21279/1849), FELBERBAUER FERENC őrmester. (Hadtörténelmi levéltár. Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc iratai. 39/126.) HM. ált. 7667:1849. MÉSZÁROS LÁZÁR levele Kossuth Lajoshoz. Debrecen. 1849. márc. 25. 3 8 HERMANN. 1999. 74. 3 9 SZÁNTÓ. 1987. 117., BONA. 1987. 137. volt. 3 4 17
