Halmágyi Pál: Makó a dualizmus és forradalmak korában. A VIII. Honvád Emléknap és a Levéltári Napok makói előadásai. A Makói Múzeum Füzetei 101. (Makó, 2002)

Halmágyi Pál: Makó 1918 őszétől 1920 tavaszáig

Bizonyos szempontból ez a tarka nemzetiségi összetétel magyarázhatja az I. vh-ban a szökések rendkívül nagy számát. 1914-től 1917 őszéig 300 ezer cseh és szlovák 200 ezer szerb 100 ezer román nemzetiségű katona adta meg magát az ellenségnek, vagy szökött át döntően az oroszokhoz. Ezért is lehetett felállítani a 70-80 ezer fős csehszlovák légiót Szibériában, Odesszában a szerb önkéntes hadtestet 40 ezer fővel, és az erdélyi menekültekből alakított légió létszáma is elérte a 30 ezer főt. 1918 nyarán, kora őszén a központi hatalmak csapatai valamennyi fronton mélyen az ellenséges területen állottak. A német hadsereg Nyugat-Franciaországban, Belgiumban, keleten Szovjet-Oroszország, Ukrajna területén, ill. Romániában. A Monarchia csapatai Észak-Olaszországban, Szerbiában és az Albán hegyek között , Bulgária hadserege pedig Görögországban állomásozott. Az 5. háborús év a végletekig kimerítette a központi hatalmak emberi tartalékait és már a hadianyag, a nyersanyagkészletek, valamint a hadsereg és a lakosság ellátásához szükséges élelmiszerek is alapvetően hiányoztak. Ezzel szemben Amerika háborúba lépésével (1917. április) az antant hatalmak szinte kimeríthetetlen utánpótlási forráshoz jutottak. Mindennek eredményeképpen 1918. augusztus 8-án a nyugati hadszíntéren tankokkal, repülőkkel meginduló hatalmas antant támadás áttörte a német arcvonalat. Közel egy hónap múlva, szeptember 15-én a balkáni fronton indult a következő nagy antant támadás. Bulgária rövid időn belül fegyverszünetet kötött. A hátországban is felgyorsultak az események. Október 16-án IV. Károly a birodalom osztrák részét föderatív állammá alakította át, és felszólította a tartományokat saját nemzeti tanácsaik megalakítására. Ez a döntés nem vonatkozott a magyar szent korona országaira. Egy nappal később, október 17-én Tisza István bejelentette a parlamentben, hogy a háborút elvesztettük. Október 24-re virradóra Budapesten, a Károlyi-palotában megalakult a Magyar Nemzeti Tanács Károlyi Mihállyal az élen. Ugyanezen a napon az olasz fronton megindult az antant haderők harmadik nagy támadása. Az olasz, angol, francia, amerikai csapatok áttörték a frontot. Négy nappal később, október 28-án a központi hadvezetőség elrendelte az általános visszavonulást. Időközben a király elfogadta Wekerle Sándor miniszterelnök lemondását, Habsburg József főherceget homo regiusnak nevezte ki. Október 29-én József főherceg gróf Hadik Jánost kérte fel kormányalakításra, és ennek a megalakítandó új kormánynak belügyminisztere Návay Lajos, a volt Csanád vármegyei alispán, majd országgyűlési képviselő, illetve a képviselőház elnöke (1911-12) lett volna. Október 31 -én Budapesten a nemzeti és katonatanácsok irányításával győzött az őszirózsás forradalom, és Károlyi Mihály átvette a hatalmat. Ugyanezen a napon felfegyverzett katonák betörtek Tisza István Hermina úti villájába, és megölték a politikust. 37