Halmágyi Pál: Makó a dualizmus és forradalmak korában. A VIII. Honvád Emléknap és a Levéltári Napok makói előadásai. A Makói Múzeum Füzetei 101. (Makó, 2002)
Pölöskei Ferenc: Makó város országgyűlési képviselője a kiegyezés korában. Justh Gyula
rabolásának kormányzati tervét, és Makó is megtartotta rendezett városi jogállását. (Törvényszékét azonban elveszítette az 1870-es évek közepén, Szegedhez került). A város - megyeszékhely lévén - törvényhatósággal és számos ipari, kereskedelmi, oktatási intézménnyel, civil szervezettel rendelkezett. Csanád megyében az 1848-as törvények szerint három egyéni választókerületben zajlottak a dualizmus korában az országgyűlési képviselőválasztások: a városi Makó mellett, a megyei battonyai és a nagylaki kerületben. Az utóbbiakhoz több község is tartozott. Magyarországon a polgári pártok az 1860-as évek közepére alakultak meg. Az 1865 decemberi képviselőválasztásokon a képviselőjelöltek már jobbára a pártok képviselőiként vállalhatták a jelöltséget. 1865 után a dualizmus korában még 14 rendes országgyűlési képviselőválasztásra került sor. 1887-ig a hároméves ciklusokat betartották, de a későbbi ötéveseket már ritkán, csak 1896 és 1901 között, inkább előrehozták a választásokat, ám az 1910. évi országos választások az utolsók voltak ebben a korszakban, mert az 1915-ben esedékes választásokat a világháború miatt nem tartották meg, legfeljebb egy-egy kerületben pótválasztásra kerülhetett sor. Makón mindig az ellenzéki, 1848 hagyományaihoz ragaszkodó párt, 1865-ben a szélsőbal, majd - egy eset kivételével - a függetlenségi párt jelöltjei győzedelmeskedtek. Év és név szerint: 1865: Faragó Ferenc szélsőbal Návay Tamással szemben 1869: Dobsa Lajos függetlenségi párti 1872: Dobsa Lajos függetlenségi párti 1875: Ragályi Ferdinánd függetlenségi párti 1878: Széli György függetlenségi párti 1881: Széli György függetlenségi párti 1884: Justh Gyula függetlenségi párti 1887: Justh Gyula függetlenségi párti 1892: gróf Teleki József szabadelvű párti 1896: Justh Gyula függetlenségi párti 1901: Justh Gyula függetlenségi párti 1905: Justh Gyula függetlenségi párti 1906: Justh Gyula függetlenségi párti 1910: Justh Gyula függetlenségi párti 1917: P. Eckhard Vilmos függetlenségi párti (pótválasztáson) Justh Gyulát tehát hét országos képviselő-választáson választották Makón képviselővé, csupán 1892-ben maradt alul gróf Teleki Józseffel szemben. A továbbiakban Justh Gyula életútját idézem fel, hiszen neve összeforrt Makó tágabb értelemben felfogott századfordulós éveinek történetével. Először még tekintsük át az ellenzék lehetőségeit, szerepét a dualista Magyarországon. A polgári jogállamiságban és benne a többpárti parlamentáris demokráciában a többségi akarat biztosítása mellett jelentős szerep jut az ellenzék számára is. Az államélet egészére és részleteire vonatkozó esetleges különvéleménye soha nem 24