Halmágyi Pál: Makó a dualizmus és forradalmak korában. A VIII. Honvád Emléknap és a Levéltári Napok makói előadásai. A Makói Múzeum Füzetei 101. (Makó, 2002)
Szabó Pál Csaba: Vármegyei rendszer és választókerületi beosztás összefüggései a dualizmus-kori Magyarországon
Tisza Kálmán válaszában leszögezte, hogy azért vette fel Kolozst és nem Abrudbányát a törvényjavaslatba, mert ragaszkodni akart ahhoz, hogy a 300 választónál kevesebbel rendelkező települések (Erzsébetváros speciális viszonyaitól eltekintve) automatikusan veszítsék el képviselőküldési jogukat. Ezzel együtt, ebben a konkrét esetben, mivel Verespatakon 2.000 lakos és 222 választó, Kolozson 3.000 lakos és 335 választó van, „a lélekszám egyik mellett szól, a választók száma a másik mellett és így a törvényjavaslat által követett iránynak megfelelőleg a t. ház bölcsessége választhat, hogy melyiknek kivánja a jogot megadni és melyiktől kívánja azt elvonni". 3 8 A miniszterelnök dodonai felhatalmazása alapján a képviselőház többsége végeredményben az eredeti törvényjavaslatban szereplő Kolos helyett Abrudbányának biztosított önálló választókerületet és képviselőküldési jogot. A választókerületeket szabályozó törvény elfogadását követően a kerületi beosztásban már csak helyi módosítások történtek. A Krassó és Szörény megyét 1880-ban egyesítő 1880. évi 45. tc. a két egyesült megye korábbi választókerületeit - a fehértemplomi kerület kivételével - azonos beosztás és az eredeti választási székhelyek fenntartása mellett egyesítette. 3 9 Az 1881. évi 63. tc. néhány magyarországi törvényhatóság határainak megváltoztatásáról intézkedett, és ezzel kapcsolatosan a hatályos választókerületi beosztásban is változtatások történtek: Stoósz bányaváros Szepes megyéből Abaüj megyébe; Tihany község Sáros megyéből Abaúj megyébe; Alsó-Regmecz, FelsőRegmecz, Kis-Bányácska, Kis-kázmér, Mátyásháza, Mikóháza, Vily (Vilyi pusztával), Biste és Felső-Golop községek Abaúj megyéből Zemplén megyébe; KülsőBöcs község Zemplén megyéből Borsod megyébe; Tapoly-Bisztra, TapolyHermány, Fias, Micsák (Tarbaj pusztával), Kobulnyicza, Györgyös (Grodzin pusztával), Remenye, Proszács, Mátyáska, Vavrincz és Orosz-Volya községek Zemplén megyéből Sáros megyébe; Sandal, Boksa, Bukócz, Sztaskócz, Driesna és Vladics községek Sáros megyéből Zemplén megyébe; Izbugya község Ung megyéből Zemplén megyébe; Gajdos község Bereg megyéből Ung megyébe; KisOroszi község Nógrád megyéből Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun megyébe; Királyfalu község Zólyom megyéből Hont megyébe; Ghymes-Kosztolány község Bars megyéből Nyitra megyébe; Lédecz község és Né ver község a hozzátartozó Puszta határ és Finta pusztákkal együtt Nyitra megyéből Bars megyébe; Lékavár és területe Sopron megyéből Vas megyébe; Felek község Kolozsvár szabad királyi város törvényhatóságától Kolozs megyébe kerültek. A törvény rendelkezései értelmében az átcsatolt települések új választókerületi beosztását az érintett törvényhatóságok közgyűlései állapították meg. Az Abaúj és Torna megye egyesítéséről szóló 1881. évi 64. tc. a korábbi választókerületek és választási székhelyek változatlan fenntartása mellett az abaúji és tornai választókerületeket egyesítette. Kivételképpen hét torna megyei községet Dernő, Hárskút, Kovács-Vágás, Lucska, Barka, Borzova és Szilicze - Gömör me3 X Tisza Kálmán felszólalása. Képviselőházi Napló 1875-1878 X. kötet, 336. 1. 3 9 1880. XLV. törvény. Magyar Törvénytár 1879-1880. Budapest 1896. 338.1. 16
