Halmágyi Pál: Makó a dualizmus és forradalmak korában. A VIII. Honvád Emléknap és a Levéltári Napok makói előadásai. A Makói Múzeum Füzetei 101. (Makó, 2002)

Szabó Pál Csaba: Vármegyei rendszer és választókerületi beosztás összefüggései a dualizmus-kori Magyarországon

Jászkun kerület a jákóhalmi, fülöpszállási, félegyházi, halasi kerületeiből - az önálló képviselőküldési joggal felruházott Cegléd, Nagykőrös, Félegyháza és Halas nélkül - 449.936 lakossal 24.069 választóval - a korábbi Pest-Pilis-Solt megyei 10-zel szemben - 11 képviselőt választhatott. Az új Hajdú megye a megszüntetett Hajdú kerület szoboszlói, nánási, hajdóböszörményi kerületeiből, Szabolcs megyéből a nádudvari, nagykállói, Bihar megyéből a hosszúpályi és a bárándi kerületekből - az önálló képviselőküldési joggal felruházott Hajdúböszörmény nélkül - 98.420 lakossal, 6.125 választóval a Hajdú kerület 2 képviselőjével szemben - 3 képviselőt választhatott. Szabolcs megye a korábbi 6 képviselő helyett 198.815 lakossal, 7.882 választóval 5 képviselőt választhatott. Bihar megye a régi Bihar megyei kerületekből és Szabolcs megyéből a nyírbátori és a nádudvari kerületekből 470.690 lakossal^ 22.967 választóval a korábbival megegyező módon 12 képviselőt választhatott. Összességében a törvényjavaslat által érintett területen a korábbiakban a megyék, székek, vidékek és kerületek 120 képviselőt, a városi kerületek 30 képviselőt választottak, míg a törvényjavaslat elfogadása esetén az új közigazgatási beosztás szerint a megyék 122, a városok 26 képviselőt választhattak.

2

2 Tisza Kálmán a javaslat indoklásában kijelentette: „nem lehet egyedüli feladatunk a theoria absulot követelményeinek szigorú teljesítménye, hanem különösen szem előtt kell tartani a történelmi fejlődést is. Ennek folytán nem tekinthetem a választókerületek jelenlegi beosztását tabula rasanak, hanem inkább azt tűztem ki czélul, hogy azon szembeszökő legnagyobb anomáliák, melyek a kérdés alá jött választó-kerületekben a lakosság és választók számarányára nézve jelenleg léteznek, lehetőleg megszüntessenek."

2

3 A törvényjavaslat képviselőházi vitája a magyarországi választókerületi beosztásra vonatkozó legfontosabb gyakorlati és politikai nézőpontokat felvillantotta. Az országgyűlési vita egyik fő vonulata a teljes választókerületi rendszer átalakítását kérte számon a törvényjavaslaton. A kritika fő célpontja a legellentmondásosabb erdélyi - ezen belül is az erdélyi kisvárosi - választókerületek voltak: „Annál feltűnőbb, hogy az igen t. belügyminiszter úr egy néhány kisebb erdélyi községnek, melyek jogosultsága ugyanazon erdélyi tc.-ben gyökeredzik, választókerületeit érintetlenül hagyni javasolja. ...miért hagyatnak ezek érintetlenül, az bizony nehezen érthető...országszerte tudva van, hogy például Erzsébetvárosban még a piaczon sem létezik a házak előtt trottoir, s a főutczák oly sárosak, hogy a múlt télen is járhatatlanok voltak; tudva van továbbá, hogy például Oláhfalu nem is képes saját erejéből a törvényszerű megszabott kellékeknek megfelelni. ...miként is lehetne ott valami iparról, vagy kereskedelemről szó, hol az 1870-iki népszámlálás szerint, mint például Széken egyetlen egy iparos és kézműves sem, s csak 4 kereskedelmi egyén létezett, s csak Kolozson 29 iparos és 11 kereskedelmi egyén számíttatott. ...Szék 3.505 lakossal bír, de ezek közül 150 csak olvasni, 3.081 sem 2

2 Képviselőházi Irományok 1875-1878 XIV. kötet. 179-201. 1. 2

3 Képviselőházi Irományok 1875-1878 XIV. kötet. 182. 1. 12