Halmágyi Pál szerk.: A makói terroristák pere (A Návay-per) 1919–1921. A Makói Múzeum Füzetei 96. (Makó, 2001)
Az ítélet részletes indoklása
A kir. törvényszék ily tényállás mellett azt állapította meg, hogy Kiss Lajos vádlottnak egyik cselekménye sem bűncselekmény. Miután pedig arra nézve, hogy a vád tárgyává tett, előbb megjelölt bűncselekményt, a vád szerinti beállításban követte volna el, mely esetben a Btk. 350. §-ban meghatározott zsarolás vétsége forogna fenn, terhelő bizonyíték fel nem merült, vádlottat a rendelkező rész értelmében, indokoltan mentette fel. Erdei Györgyöt azzal vádolta a kir. ügyészség a lázadás büntette címén emelt vád keretében, hogy ifj. Somogyi István vádlott parancsnoksága alatt részt vett az ítélet rendelkezése III. részének 6. pontjában ifj. Somogyi István vádlott terhére megállapított szermélyes szabadság megsértésében, majd pedig a terroristáknak abban a cselekményében, hogy a városháza pincéjéből a szeszes italokat felhordozták, a kapuban teljesített őrszolgálattal és az elszállításban való közreműködéssel részt vett. A vádlott tagadásával szemben terhelő bizonyíték nem merülvén fel, a rendelkező rész értelmében fel kellett menteni. Dr. Sebestyén Sándor vádlott ellen a lázadás bűntette címén és 11 rendbeli gyilkosság bűntettében való felbujtói bűnrészesség miatt emelt vádakat vizsgálván, a kir. törvényszék utalással a lázadás bűntette tekintetében az indokolás általános részében előadottakra, és ezzel kapcsolatban arra, hogy a vádlottal szemben nem merült fel bizonyíték a tekintetben, hogy a lázadás bűntette keretében tárgyalt, a vád által külön vád tárgyává nem tett bűncselekményt követett volna el, azért vádlottat, a lázadás bűntettének vádja alól a rendelkező rész értelmében felmentette, A kir. ügyészség a dr. Sebestyén Sándor ellen emelt vádat lényegében véve kiküldetése természetére és arra a tényre fekteti, hogy részt vett halálos ítéletek hozatalában. Dr. Sebestyén Sándor vádlott tagadta, hogy halálos ítéletet hozatalában részt vett, hogy a tettesek elhatározásáról tudomással bírt volna. Beismeri, hogy az adott körülmények közt vállalta a megbízást, melynek értelmében Makón, az ott megölt Vásárhelyi Kálmán tetteseinek ügyében, Varga János vádbiztosi közreműködése mellett a makói forradalmi törvényszék tagjaiból kiegészítendő 3 tagú tanácsban fog ítélkezni, azzal védekezett azonban, hogy a megbízást is csak azért vállalta, mert ismerte a tanácsköztársaság rendeletét, melynek értelmében a törvényszék 3 tagjának egyhangú határozatával hozott halálos ítélet hajtható végre, ő pedig tudta azt magáról, hogy szavazatával halálos ítélet hozatalát meg fogja akadályozni. Azzal is védekezett még, hogy attól kezdve, midőn útjuk Hódmezővásárhelyen megszakadt, megbízását megszűntnek tekintette és Hódmezővásárhelyen 27-én a hajnali órákban a városházán tartott tárgyaláson, csak Tóth Béla távozása folytán, helyette teljhatalmúlag rendelkező Molnár István határozott felszólítására vett részt, de sem ez alkalommal, sem később, mely esetekben bántódása senkinek nem volt, halálos ítélet hozatalában részt nem vett. Az események sorrendjében első helyen kell foglalkoznunk a Hódmezővásárhelyen 1919. évi április hó 27-én délelőtt 10-18 óra közti időben elkövetett 5-szörös gyilkossággal. 95
