Halmágyi Pál szerk.: A makói terroristák pere (A Návay-per) 1919–1921. A Makói Múzeum Füzetei 96. (Makó, 2001)

Az ítélet részletes indoklása

Oravecz Mátyás vádlott a Tóth Béla vádlottal történt szembesítés után is tagadta, de a kir. törvényszék Tóth Béla, Nagy Péter, Szőcs Áron, Horváth Győző vádlottak, Fischer Mihály, Nacsa Balog Mihály, Szíjj Ferenc, Mittinger Géza, Csúcs Károlyné és Temesvári Ede tanúk vallomása alapján, bizonyított tényként állapította meg, hogy Oravecz Mátyás vádlott, aki a kiürítésnek nevezett cselekmények elkövetését tudta, szemei előtt hurcolták ki az egyes városokból az élelmiszereket, élő állatokat, kocsit, autókat, Tóth Bélától azt a megbízást fogadta el Hódmezővásárhelyen, hogy a berakodás felett a felügyeletet és a rendfenntartást, a tárgyak biztonsága körüli felügyeletet ellátja és a berakodást vezeti. Ezt a kihallgatott tanúk vallomása szerint végre is hajtotta, a vasutak személyzetével különösen Szentesen erőszakosan fel is lépett a tolatások és a gépek előállása körül tett intézkedéseik miatt, az egyes sértetteknek utóbb elismervényt állított ki ingóikról, majd másoknak, pl. Temesvári Ede sértettnek, Tóth Béla rendelkezésére 1 bödön zsírt visszaadott, sőt Szentesen Tajti Géza terrorista nyomozónak, ki nők társaságában volt, egy női köpenyt át is adott, Szentesen őrizetbe vétel végett átvette a pénzt és egyéb értékeket Tóth Bélától, s azokat Budapestig Horváth Győzővel együtt őrizte is. A kir. törvényszék vádlottnak ezen cselekményében, minthogy nincsen adat arra nézve, hogy a zsarolási cselekmények elkövetése előtt akár Tóth Béla vádlottal, akár más bűntettessel vagy részessel előre megegyezett volna az iránt, hogy a bűncselekményekből származó előny biztosítására a tényállásban kifejtett cselekményével közreműködik, ellenben abból a körülményből, hogy Makóra nem Tóth Béla és társaival érkezett meg, hanem egy korábbi megbízatásból kifolyóan maradt ott, s a kihallgatott dr. Dózsa Ferenc, ifj. Demkó Pál, dr. Sukovich Ödön tanúk vallomása szerint a kiürítés éjjelét lakásán töltötte, s azt Tóth Béla és társainak Makóról történt távozása után hagyta el, és csak Hódmezővásárhelyen csatlakozott Tóth Béla vallomása szerint is hozzájuk, valószínűséggel az a következtetés vonható le, hogy az elkövetett bűncselekményekről előzetesen tudomása nem volt, a bűnpártolás vétségének tényálladéki elemeit látván fennforogni, a rendelkező rész értelmében mondotta ki bűnösnek. Cselekményét a Btk. 376. §. szerint azért minősítette, mert kétségtelen, hogy annak célja a mások részére vagyoni haszon szerzése volt. A kir. törvényszék, valamennyi a rendelkező részben megjelölt bűntett és vétségre vonatkozóan e helyen ad kifejezést azon megállapításának, hogy a vádlottaknak a rendelkező részben megjelölt cselekményei, a felhívott törvényszakaszokban meghatározott bűntetteknek és vétségeknek tényálladéki elemeit foglalják magukban. És miután beszámítást vagy büntethetőséget kizáró ok nem merült fel, ugyanis a vádlottak által általában felhozott kényszerhelyzetet a kir. törvényszék, mint ilyeneket, a fent már kifejtett okból el nem ismerte, a gyilkosság bűntettében tettesi vagy bűnrészesi minőségben vádlottak elmeállapotát pedig orvosszakértőkkel megfigyeltetvén mindegyik vádlottra nézve egybehangzóan megállapították, hogy sem a cselekmény elkövetésekor nem szenvedtek, de most 85