Halmágyi Pál szerk.: A makói terroristák pere (A Návay-per) 1919–1921. A Makói Múzeum Füzetei 96. (Makó, 2001)
Az ítélet részletes indoklása
előbb megnevezett vádlottakat bűnösnek, a rendelkező részben adott elkövetési cselekményben bennfoglalt tényállásban megállapított a bűnsegédi bűnrészesség ismérveit kimerítő cselekményük miatt. Kóhn Henrik és id. Filippi László vádlottak terhére megállapított esetekben a számszerűségben jelentkező különbözet annak a folyománya, hogy Filippi László a Makón az állomáson már elbocsátott öt egyént is őrizet alá vette, míg Kóhn Henrik csak Hódmezővásárhelytől kezdve töltötte be az őr szerepét a gyilkosságok megtörténte után, minélfogva a fent megjelölt öt és a Hódmezővásárhelyen megölt 5 egyén sérelmére elkövetett személyes szabadság megsértésére bűnrészesi felelősség nem terheli. A III. rész 6. pontjában felsorolt esetekben, azokat tárgyalja az ítélet, amelyek a lázadás címén emelt vád keretében vád tárgyává tétettek, amelyek illetően azonban a kir. törvényszék Tóth Béla vádlott bűnösségét nem állapította meg, részint azért, mert az e részben felsorolt sértettek elfogatása körül, tettesi vagy bűnrészesi cselekmény elkövetése vele szemben bizonyítást nem nyert, részint mert már megérkezése előtt napokkal, határozottan nem az ő tényei folytán fogattak el, részint azért, mert nem merült fel bizonyíték a tekintetben sem, hogy tudomása lett volna már Makón arról, hogy a Makóról magával hozott túszokon felül onnan foglyok vagy más pályaudvarokon túszok helyeztettek el a vonaton, s így ezekben az esetekben bűnössége megállapítható nem volt. Az ítélet e részében megnevezett azon túszok és foglyok eseteiben, akik megölettek, Tóth Béla vádlott bűnösségét az ítélet rendelkezése I. részében állapította meg. Dr. Sebestyén Sándor vádlott beismerte, hogy Hódmezővásárhelyen, 1919. évi április hó 27-re virradó hajnali órákban Molnár István vörösőr főparancsnok rendeletére Varga Jánossal együtt elhagyta a pályaudvart és a városházára ment, ahol Molnár tudomására hozta, hogy forradalmi törvényszéki tárgyalást fognak tartani; a törvényszék megalakult: a középen helyet foglaló Varga János, a bal oldalon helyet foglaló dr. Sebestyén s a jobb oldalon ülő Tajti Géza személyében. Az utóbbinak intézkedésére felhozták a rendőrségi fogdából Weisz Mihályt és Weisz Henriket. Tajti Géza előadta vádként, hogy Weisz Henrik, az elfogott apja elbocsátását kieszközlendő, őt meg akarta vesztegetni, ezért Tajti, aki egyébként ittas volt, Weisz Henrik halálát kívánta, s a kegyelemért könyörgő Weisz Mihályt azzal utasította el, hogy nincs kegyelem, Dr. Sebestyén állítása szerint ő maga 2-3 eve? javasolt, de mert látta, hogy társai életére törnek a vádlottaknak, ennek elejét veendő, 15 évi vagy életfogytiglani fegyházat javasolt, s ily értelemben is közöltetett a határozat. Harmadsorban K. Varga Aladár felett ítélkeztek, aki egy béres fiú bántalmazásáért szabadságvesztés büntetést kapott. Beismerte, hogy a sértetteket az ő jelenlétében Tajti Géza és mások tettlegesen bántalmazták és előadta, hogy Tajti a megnevezett három sértettet átadta őrizetbevétel végett azzal, hogy Hódmezővásárhelyen maradnak A kihallgatott K. Varga Aladár, Kokovai Andor, Lampel Jakab, Toffler Fülöp tanú, 75
