Halmágyi Pál szerk.: A makói terroristák pere (A Návay-per) 1919–1921. A Makói Múzeum Füzetei 96. (Makó, 2001)

A szegedi kir. törvényszék ítélete a Makót, Hódmezővásárhelyt és Szentest 1919. április 26-29-ike között kiürítő és útjuk során 11 személyt meggyilkoló terroristák ellen

rónát meghaladó készpénzt, Todoreszk Lajos százados birtokából elvittek és a megfe­lelő elszállítás végett pályaudvarokra kivitték és pedig oly módon, hogy a szentesi postahivatal tisztviselőit, a makói közélelmezési raktár kezelőjét, a fent megnevezett kereskedelmi üzlet tulajdonosokat és egyéb sértetteket illetve a helyszínen tartózkodó családtagjaikat, alkalmazottaikat, több egyénnek fegyveres fellépésében rejlő erőszak­kal, a proletárdiktatúra közismert, általános terrort kifejezésre juttató intézkedéseiben megnyilvánuló fenyegetéssel, azon célból, hogy a megjelölt területeket elhagyó fegy­veres erő tagjainak és az úgynevezett tanácsköztársaságnak jogtalanul vagyoni hasznot szerezzenek, arra kényszerítették , hogy a fent megjelölt ingó dolgaikat átadják, illetve annak tűrésére kényszerítették, hogy azokat a tettesek elvigyék. CSER JÓZSEF vádlott pedig Tóth Béla vádlottnak s az ismeretlen tetteseknek a bűncselekményét azzal mozdította elő, illetve Tóth Bélával vagy az általa a cselekmény elkövetésére reá bírt egyénnel megelőzően, a bűncselekmény elkövetéséhez azzal nyúj­tott segélyt, hogy mint a munkástanács tagja, az intézőbizottság másodelnöke, a makói közélelmezési raktárhoz küldött ismeretlen fegyveres katona útján meghagyta a raktár kezelőjének, Nagy Antalnak, miszerint az ellátatlanok kielégítésére szolgáló fentebb felsorolt közellátási cikkeket szállíttassa a vasútra, illetve azonnali elszállítását ne aka­dályozza meg. VII. Bűnösnek mondja ki a fent már megnevezett DÁVID BALÁZ S vádlottat, mint a Btk. 69. §. 2. pontja szerinti bűnsegédet, egy rendbeli folytatólagosan elkövetett, a Btk. 350. §.-ába ütköző zsarolás vét­ségében, amelyet úgy követett el, hogy Hódmezővásárhelyen, 1919. évi árpilis hó 26. és 27. közötti éjjelen és hajnalban, amidőn a városházán megjelenő ter­roristák és más ismeretlen tettesek az állítólag túszul behurcolt, de utóbb rövid idő múlva szabadon bocsátott ifj. Zsarkó Imrét 3.810 korona papír és 3 drb. 5 koronás ezüst pénz, Jakó Józsefet 570 korona, Vékony Józsefet 1.000 korona és egy 350 korona értékű revolvert, Bernátski Ferencet 1.300 korona, Majsai Imrét 400 korona készpénz és 1 zsebkés, id. Sajtos Sámuelt 6.000 korona papír és 276 korona ezüst pénz Szabó Imrét 18.300 korona papír és 200 korona váltópénz és ékszerek, 1.100 korona készpénz, Pál Jánost 730 korona készpénz átadására, ma­gában a fegyveres őrizet alatt történt behurcolással a fegyveres őröknek a lakáson pénz után történt puhatolódzásaival, a proletárdiktatúra ott fellépő közegeinek is­mételten elhangzott fenyegetéseivel, hogy ismeretlen célra jogtalanul vagyoni hasznot szerezzenek, — kényszerítették — Dávid István szándékosan előmozdí­totta azzal, hogy mint az úgynevezett tanácsköztársaság egyik helyi szervének tagja és mint olyan, aki a helybeli polgárok vagyoni viszonyait ismerte, nem csak bent tartózkodott abban a helyiségben, amelyben az ismeretlen tettesek a bűncse­lekményt elkövették, hanem az egyes sértettek észrevételeire elutasító megjegy­zést tett, a sértettek közül id. Sajtos Sámuelnek több ezer koronát tartalmazó pénztárcáját, és Majsai Imre pénztárcáját, több név szerint meg nem állapítható egyénnek pénzét átvette, megolvasta s a nyugtát elkészítette. 41

Next

/
Thumbnails
Contents