Halmágyi Pál szerk.: A makói terroristák pere (A Návay-per) 1919–1921. A Makói Múzeum Füzetei 96. (Makó, 2001)
A szegedi kir. ügyészség vádirata a Makón, 1919. január 30-án történt véres események szervezői és résztvevői ellen
Amint a lövöldözések megkezdődtek, a távírdát és távbeszélő központot a lázadók lefoglalták. Midőn a csendőrség a polgári leányiskolából kivonult, a tömeg az épületbe behatolt és az ott volt fegyver és lőszerkészletet, kincstári felszerelési és egyéb tárgyakat és az egyes csendőrök magántulajdonát képező tárgyakat széthordták. Ugyanezt tették a makói volt másik két csendőrkaszárnyával is, hol azonban ezt megelőzően a visszamaradt csendőrség tagjait lefegyverezték. Még délelőtt 11 óra tájban egy 10-15 fegyveresből álló csoport berontott a rendőrség épületébe, az épületben talált rendőröket erőszakkal lefegyverezték és a szolgálat abbahagyására kényszerítették. Aznap és részben még másnap is azután a rendőrség épületét is teljesen kifosztották és egyebek között a vas pénzszekrényt is feltörték és teljesen kifosztották. Ugyancsak még délelőtt fegyveres járőr kereste dr. Petrovics György kormánybiztost, hogy letartóztassa, de nem találták meg. A délután fegyveres járőrök letartóztatták, és a városházára bekísérték Hervay István vármegyei alispánt, Vajda Jenő vármegyei másodfőjegyzőt, Kocsis József rendőrbiztost, Surányi István polgári rendőrt és a városban visszamaradt csendőröket, kiket főképp bekísérés közben agyba-főbe vertek s mint ellenforradalmárokat vizsgálat alá vontak. Hervay Istvánt még az nap szabadon bocsátották, a többiek azonban csak február 4-én és úgy szabadultak, hogy Szegedről a rend visszaállítására Makóra jött katonaság parancsnoka magukkal vitte őket Szegedre, s ott bocsátotta őket szabadon. A csendőrség eltávolítása s a rendőrség lefegyverzése s elkergetése után minden más közhatalom megszüntetésével Boromissza Jenővel az élén újonnan alakult munkástanács ragadta magához és gyakorolta tényleg a hatalmat, mintegy két hétig, addig, mígnem a kormány Szőcs Áron személyében új kormánybiztos főispánt nevezett ki Csanádba s az állást el is foglalta. Ezek szerint tehát azon csoportosulásnak, mely azon célból, hogy dr. Petrovics György makói kormánybiztost hivatali állásából elmozdítsák, helyébe Boromissza Jenőt ültessék, s ezzel egyidejűleg Makón minden közhatalom megszüntetésével minden közhatalmat teljesen magukhoz ragadjanak, tehát az u.n. tanácsköztársaság megalapítása érdekében egyfelől a magyar kormányt a kormányhatalom szabad gyakorlatában erőszakkal akadályozzák, másfelől a polgári társadalmat fegyveresen megtámadják, Makón 1919. január 29-én este a szeretetházban elhelyezve volt fegyver és lőszerraktárt feltörte, az ott talált fegyverekkel és lőszerekkel magát felfegyverezte. Másnap, január 30-án reggel 8 óra után a városháza előtti téren több száz — köztük számos felfegyverzett — egyén bevonásával népgyűlést tartott, a volt nagybecskereki m. kir. csendőr szárnyparancsnoksághoz tartozó, Makón a polgári leányiskolában elszállásolva volt csendőrséget fegyveresen megtámadta s fegyvertűzzel a polgári leányiskola, majd a város elhagyására kényszerítette. A makói csendőrőrs legénységeit laktanyájukban megtámadta, fegyveres erőszakkal lefegyverezte, s a szolgálat abbahagyására kényszerítette. A makói városi rendőrség épületét fegyveresen megtámadta, az ott talált rendőröket fegyveres erőszakkal lefegyverezte és a szolgálat abba hagyására kényszerítette. 12
