Papp János: A makói műkedvelő színjátszás története (1870–1944). A Makói Múzeum Füzetei 94. (Makó, 2000)

Előszó

Előszó A szó és a színjáték világformáló ereje már a kezdetektől emberi igény és örökösen formát keres, minden mozzanata kockázatos és olykor reménytelen vállalkozás, de folyamatosan épül, gazdagodik. Ezért is fontos, hogy egy-egy város színészeti eseményeinek feldolgozása során ne csak a hivatásos társulatok előadásai kerüljenek feltárásra, ismertetésre, hanem szerepeljen abban a műkedvelő együttesek tevékenysége is, hiszen az amatőr színjátszásnak mindig nagy szerepe volt a kultúra terjesztésében, a színházlátogató közönség kinevelésében, a lokális közösségek kialakításában. A helyi műkedvelő színjátszás történetének, eseményeinek összegyűjtésével, rendszerezésével és feldolgozásával nyomon követhetjük Makó kulturális életének mintegy háromnegyed század alatt végbement változásait; ahogyan a polgárosodás folyamatában, a polgári értékrend elterjedése során az egyes társadalmi rétegekben igénnyé vált a színház, az amatőr színjátszás. A műkedvelő előadások összegyűjtött anyagának ismeretében pontos képet alkothatunk a helyi társadalom kulturális színvonaláról, kiegészítve és esetenként módosítva is azt a képet, amely a „vidék" ízléséről elterjedt vagy amit a hivatásos társulatok műsorából kikövetkeztethetünk. Amikor kísérletet teszünk a makói műkedvelő színjátszás mintegy három emberöltőt felölelő eseményeinek feltárására, abban a reményben tesszük ezt, hogy munkánkkal nemcsak a helyi, hanem nemzeti színháztörténetünk ügyét is szolgáljuk. 5