Kőszegfalvi Ferenc – Borus Gábor: Espersit János és könyvei. A Makói Múzeum Füzetei 93. (Makó, 2000)

Kőszegfalvi Ferenc: Espersit János és könyvei

vers, főleg magyar klasszikusok és kortárs külföldi költők egyéni kötetei vagy antoló­giái. A dráma ennek majdnem duplája. A legtöbb az elbeszélés, regény: az összes szépirodalmi műnek majd kétharmada. Itt legtöbb a francia és a skandináv szerző. A drámai és epikai gyűjteményt olyan nevek jellemzik, mint Balzac, Anatole France, Flaubert, Hamsun, Ibsen, Maupassant, Romain Rolland, Strindberg, Zola, de szerepel itt Tolsztoj, Dosztojevszkij s a századelő néhány divatos szerzője, például Maeterlinck, Mereskovszkij. A magyarok közül elsősorban a Nyugat íróinak munkái vannak jelen. Az Espersit-könyvtár 38%-át kitevő szakirodalmi művek ugyancsak a gyűjtő igényességét, műveltségét bizonyítják. Az elsősorban kortárs szakírók, valamivel több külföldi, mint hazai, rendkívül széles körben, legalább húszféle tudományágból köz­vetítik a kor legfrissebb ismereteit. A legtöbb az irodalom- és történettudományi munka, (Petőfiről majd negyven különböző írás), majd körülbelül egyenlő arányban 60-70 kötettel a szociológia, lélektan, filozófia, művészettörténet. Az orvostudomány, biológia, fizika szintén ilyen arányú, de a természettudományi anyag általában keve­sebb. Képviselve van még a földrajz, a vallástörténet és legalább tucatnyi munkával jelen van a jog, könyvtártan, közgazdaságtan, nyelvtudomány, zene, de találni a gyűjteményben szótárat, útikalauzt és például a szabadkőművességről szóló könyveket is. (Espersit is szabadkőműves volt.) Gyűjteménye nyelvi szempontból is homogénnek mondható: a magyar s a főleg szépirodalmi és történettudományi munkákat, műfordí­tásokat magában foglaló 254 német nyelvű kötet mellett mindössze öt-öt latin és francia, négy angol, két spanyol és egy olasz nyelvű könyvet tartalmaz. Nem volt jellemző az Espersit-könyvtárra a bibliofil vagy dedikált művek nagy száma sem. A kevés kivétel közé tartozik például a gyűjtemény alighanem legszebb könyve, Gonda Józsefnek (1877-1913) Tevan kiadásban megjelent (1912) Semper idem című gyűjteményes kötete. Az egykori vásárhelyi társ, az Ady-követő polgári radikális író, szerkesztő a következő meleghangú ajánlással adta barátjának könyvét: „Kedves, régi harcostársamnak, jó barátomnak szeretettel: Hódmezővásárhely, 912. nov. 25. Gonda József." Másik barátja, Ormos Ede (1873-1944), a szociáldemokrata újságíró, ügyvéd saját példányát ajándékozta Espersitnek Fustel de Coulanges: Az ókori község című jogtör­téneti munkájának 1888-i kiadásából. Legalábbis erre következtethetünk a könyv az „Ormos Ede 1891" bejegyzéséből. A gyűjtő igényesen válogatott könyveinek esztétikumát az egységes külső és az ex libris adta. Könyvkötői az általában sötét tónusú félvászon kötéshez kétféle papírt használtak; a gerinc és a könyv sarkainak burkolása elütött a kötéstábla többi részétől; a gerincre vízszintesen, több sorban aranyozták föl a szerző nevét és a címet. Espersit színazonosságra törekedett magyar, idegennyelvű könyveinek és a folyóiratoknak köttetésében. A jelesebb kiadói kötésű könyveket meghagyta eredeti alakjában. Az Espersit-könyvtárat nagyszámú irodalmi, kulturális, társadalomtudományi fo­lyóirat, évkönyv, kalendárium egészítette ki. A gyűjtemény 1932-ben 176 kötési egység periodikummal érkezett Vásárhelyre, ezekből jelenleg is megvan 132 kötet. Tucatnyi folyóiratnak legalább három évfolyamon át előfizetője volt (legalábbis ezt mutatja a meglévő anyag). Legtovább a Nyugatot járatta, ennek 1909-től 1928-ig húsz, József 20

Next

/
Thumbnails
Contents