Halmágyi Pál szerk.: IV. Honvéd emléknap Makón 1997. A Makói Múzeum Füzetei 91. (Makó, 1998)

Dr. Pálffy Géza: A bécsi katonai vezetés védelmi politikája a Temes—Maros vidékén a 16. század elejétől a 18. század közepéig

Al-Duna menti területein, a török határvárakkal szemben Claudius Florimond Mercy tábornok vezetése alatt megszervezték az úgynevezett bánsági határőrvidék-rendszert. A Pancsova központú német-, a Palánka székhelyű illír-, végül pedig a Karánsebesről igazgatott oláh-bánsági ezredkerületet (Regimentbezirk) a Duna és a Száva mentén a titeli sajkások és a péterváradi ezred határőrvidék-zónája egészítette ki Orsovától indulva Belgrádon túlig egységes, jól ellenőrizhető védelmi rendszerré. A XVIII. század közepén — kétszáz esztendő után — a Tisza és a Maros folyók mentének vidékére ismét a békés fejlődés időszaka köszöntött be. A vármegyerendszert ugyan ismét helyreállították, a török hódítás másfél évszázadának és a határőrvidékek kiépítésének következtében igen jelentősen megváltozott etnikai megoszlást azonban már sohasem lehetett a Mohács körüli viszonyoknak megfelelően konszolidálni. S jóllehet a bécsi katonai vezetés a XVIII. század első felében a határőrvidékek létrehozásával számos alapvető problémát oldott meg (mint például az új határvédelem kiépítését és központi igazgatásának kérdését; a török területről elmenekült szerb népesség letelepítését és társadalmi problémáinak legalább időleges megszűntetését), mégis aligha sejthette, hogy mindezzel egyúttal egy olyan tűzfészek első lángját gyújtotta meg, amely kétszáz esztendőnyi lassú forrongás után majd magát a Habsburg birodalmat, illetve az időközben létrejött Osztrák—Magyar Monarchiát robbantja szét. 27