Halmágyi Pál szerk.: Tanulmányok Tóth Ferenc köszöntése. A Makói Múzeum Füzetei 90. (Makó, 1998)
Forgó Géza: Csanád vármegyei gazdasági és ipari kiállítás 1886. október 10-17
táron tartani [...] ezen aggasztó helyzet onnan származik, miként fogyasztó közönség szükségleteit részben gyári cikkekkel, részben messze vidékről beszerzett ipartermékekkel elégíti ki." 3 5 Annak érdemében, hogy növeljék a helyi termékek iránti keresletet, be kellett bizonyítani azok megfelelő minőségét és olcsóságát. Erre a célra kezdték el szervezni kiállításukat. A kiállítás szervezése Az ötletet több vidéki város (Székesfehérvár, Szeged...) és főleg az 1885-ös budapesti Országos Általános Kiállítás sikere adhatta. A Csanádvármegyei Gazdasági Egyesület 1885-ben — a vármegyeház.nagytermében — rendezett egy terménybemutatót kilencven résztvevővel. Ennek sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a „közönség egy része, talán étkezni is odajárt a megyeházához. Mert a sonka, gyümölcs, méz stb. a kiállítás végére éppen elfogyott." A Makói Ipartestület előtt tehát sikeres példák álltak. Az általuk kitűzött célokat, úgy tűnt, egy megfelelő termékbemutató sokban segítheti. A döntés 1885. november 23-án született, amikor egy munkaverseny megrendezéséről határoztak, ahol a résztvevők bemutathatják szakmájukbeli előhaladásukat és fejleszthetik is azt. Az időpontot 1886. május l-re tűzték ki. 3 7 A májusi dátumból végül semmi nem lett. 3 8 A Makói Ipartestület tervét a polgármesteri hivatal és az alispán is támogatta. Meskó Sándor (1842—1925) alispán azonban úgy vélte, a Csanádvármegyei Gazdasági Egyesülettel közösen nagyobb szabású és sikeresebb kiállítást lehet rendezni. A szervezők megfontolva a javaslatot döntöttek arról, hogy „ipartestületünk által f. évi augusztus havára tervezett nyilvános munkaverseny és ipar kiállítás Nagyságos Dr. Meskó Sándor alispán úr azon óhajtásához képest, miszerint a kiállítás a Gazdasági Egylettel együttesen október 3-án nyittassék meg — elhalasztatott." 3 9 A Csanádvármegyei Gazdasági Egyesület terveiben szerepelt előző évi kiállításának újbóli megrendezése, így nem támasztott akadályt az ipartestületi megkeresés elé. A makói kézművesek szervezete a helyzet megtárgyalására augusztus 9-re hívta össze közgyűlését. Ekkor határoztak egy bizottság kinevezéséről is, melynek feladata a szervezési munkálatok ellátása lett. 4 0 A gazdasági egyesület 1886. augusztus 10-én tartotta választmányi ülését és rendkívüli közgyűlését. A megyeház nagyterme zsúfolásig megtelt. A jelenlévők a kiállítás rendezésével megbízták a Simay Ede alelnök vezette bizottságot. 4 1 A sikeres rendezést és lebonyolítást a polgármesteri hivatal is szívügyének tartotta. A munkálatok támogatására bizottságot nevezett ki. Sajnos, nem ismerjük a névsorát. A városnak egyébként ekkor nincs polgármestere. A nagy hangjáról híres Posonyi Ferenc (1815—1898), aki „hivatalon kívül lent dörgött, a hivatalos órákban fent dörgött a városháza emeletén", betegsége miatt megcsendesült és lemondott. Teendőit helyettese Bakos Ferenc látta el a polgármesteri szabályzatnak megfelelően. O megtalálható a megyei egyesület kiküldötteinek névsorában is. Major Miklós (1847—1902) első árvaszéki ülnök személyében tehetséges, de halkabb polgármestert 1886. szeptember 13-án választottak 4 3 79
