Halmágyi Pál szerk.: Tanulmányok Tóth Ferenc köszöntése. A Makói Múzeum Füzetei 90. (Makó, 1998)

Papp János: A makói műkedvelő színjátszás történetének első korszaka (1870-1919)

PAPP JÁNOS A makói műkedvelő színjátszás történetének első korszaka (1870—1919) A makói műkedvelő színjátszás kezdeteire csak szóbeli visszaemlékezések alapján következtethetünk , ,A legrégibb műkedvelői előadás ... a múlt század 50-es éveiben játszódott le Makón. A darab, amit előadtak, Dumanoir és D' Ennery hatásos drámája, a Don Caesar de Bazan volt. A vezető szerepet Dobsa Lajos, Makó nagyhírű fia, az akkori pesti fiatalság ünnepelt vezére játszotta ... Dobsa Lajos makói vendégszerepléséről csak annyit tudunk özv. Tarnay Antalné elbeszélése nyomán, hogy Dobsa játéka a közönséget elragadta, s az volt az általános nézet, hogy a többi szereplők fölött magasan kivált játékművészetével."

1 Kedvező fordulat állt be a kiegyezés utáni években, amikor a meginduló hazai polgárosodás a makói kulturális élet területén is éreztette jótékony hatását. Ennek első makói eredményeként 1870 októberétől Maros címmel „ismeretterjesztő, kereskedelmi és közgazdászati hetilap" jelent meg s ezzel lehetőség nyílt a színészeti események — köztük a műkedvelő előadások — ismertetésére, olykor kritikák közlésére is. (így ettől az évtől kezdve már teljesebb, pontosabb és hitelesebb adatokkal rendelkezünk.) A helyi újságnak köszönhetően tudjuk, hogy 1870-ben a városban színjátszó csoport működött. A Makói műkedvelők néven szereplő együttes előadásáról (Szigeti József: A falusiak) megjelent kritika szerint „... ki kell emelnünk az otthonosságot, a szerep tökéletes tudását, mely az előadást dícsérőleg jellemzi s általában igen jól alakítottak."

2 A műkedvelők elismerését jelentette, hogy közülük néhányan Szuper Károly társulatával is felléptek. (Szigetvári vértanúk — 1870.) A sikeres bemutatkozásokat csak hosszabb szünet után (1874) követte újabb, s egyben utolsó fellépés. A csoport megszűnésében minden bizonnyal közrejátszott az a körülmény is, hogy (valószínűleg 1876-ban vagy 1877-ben) Iparos ifjak műkedvelői néven új társulat alakult. Különös módon a csoportról megjelent első újsághír egy vállalkozásukról tudósított. Az iparos műkedvelők — a nyári játékhely körüli áldatlan állapotokat tapasztalva — 1877. június l-jén megtartott ülésükön határozatot hoztak egy színkör közköltségen történő felépítésére. Elhatározásuk nyomán hihetetlenül rövid idő — mindössze egy hét! — alatt a Vármegyeház utca elején (ma a Megyeház és Hédervári utca sarok) a Polgári Kör kertjében elkészült az építmény. „Városunk e héten egy szerény, de mindenesetre jelentékeny építménnyel gyarapodott, s ez a nyári színkör" — adta hírül a Maros.

3 — A „jelentékeny építmény" esetében azonban csak a színpad volt fedett, a nézők a szabad ég alatt, egymás mellé elhelyezett egyszerű fapadokon ültek.

4 Tehát ez a megoldás nem 71