Halmágyi Pál szerk.: Tanulmányok Tóth Ferenc köszöntése. A Makói Múzeum Füzetei 90. (Makó, 1998)

Fejér Gábor: A bűn

hozzájuk is beszivárognak, az ötödik emeletet már teljesen birtokba vették. A ma­napság vidékről, késsel a zsebükben érkezők a konfliktus forrásai mindenhol: a prostituáltak között, a futtatóik között, a szervezett bűnözésben és a hétköznapokon egyaránt. Ők a putrisok, a bozótlakók, akik még a földszinti lezüllött munkanélküli zenésznek is mocskos cigányok, akik viszont semmi pénzért nem mennének vissza korábbi lakóhelyükre, mert az tetves. A romák megítélésében megmutatkozó másik pozitívum, hogy konkrét, egyé­ni megítélésük tartalmazhatja az elismerés motívumát. Az ötödik emeleti családról, akik guberálással és színesfémhulladék-értékesítéssel keresik kenyerüket, elmond­ják például, hogy legalább fizetnek lakbért, s nem követnek el bűncselekményeket. Legalábbis a házban, toldják meg gyorsan. Ezzel szemben legfőbb ellenségük, az említett zenész már több évi lakbérhátralékot halmozott fel, és állandóan a zava­rosban halászik, üzletel, és illegálisan ott-tartózkodó külföldieket szállásoltat. Az általános roma-kép azonban rendkívül elítélő, rasszista felhangokkal, durván mor­bid humorral, s esetenként holocaust emlegetésével terhes. Meglehetősen egyértel­műen varrják nyakukba a hajdan szebb napokat látott környék — és ugyanígy a bérház — lepusztulásának felelősségét. Ez a fajta megítélés tehát az előítéletes gondolkodás iskolapéldája: min­dig az ismeretek hiányán alapul. Arról beszélnek így, akiről semmi mást nem tudnak, csak azt, hogy roma. A harmadikként említhető csoport tagjairól vi­szont jószerivel csak az tudható, hogy idegenek, s látható, hogy mások. A jelenség, ami itt fellép, a kelet-európai politikai változásokkal egyidős, és úgyszólván nincs ember, aki szívesen látná a csoportokba verődve, a környék 2-3 nagyobb piacára batyukkal érkezőket, ugyanakkor az elítélők maguk azok, akik életben tartják ezt a kereskedelmi formát. Önvédelmi technikák Az idegenek, mint láttuk, a házban is találnak maguknak szállást, s egyik szállásadójuk éppen a meggyilkolt házaspár volt, s arról is esett szó, hogy a köz­vélemény rögtön rájuk is olvasta a bűncselekményt, ahogyan az áldozatok megíté­lése is gyors és magabiztos volt. Ez a következő problémát veti fel: hogyan kell viselkednünk ahhoz, hogy elkerüljük az áldozattá válás hálátlan szerepét? Átfogób­ban: milyen védelmi mechanizmusok lehetnek eredményesek? A téren és környékén a kriminalitással szembeni védekezés két intézményesült formája van jelen. A rendőrség egyszerűen nem tényező, szerepe értékelhetetlen. A polgárőrség mint civil szervezet 6 hónapja alakult 60 taggal. Minden támo­gatás nélkül dolgoznak, fegyvert nem viselhetnek, még rádiójuk sincs. Tagjaik 90%-a családos ember, erre apellálva igyekeznek őket a jó ügy mellé állítani. Elsősorban a gépkocsifeltörések, a rablások és a drogterjesztés ellen kívánnak fel­lépni. Nappal és éjjel járőröznek, s folyamatosan biztosítják az általános iskolákat és a színházat. 160

Next

/
Thumbnails
Contents