Halmágyi Pál szerk.: Tanulmányok Tóth Ferenc köszöntése. A Makói Múzeum Füzetei 90. (Makó, 1998)

Halász Péter: Adalékok a moldvai csángómagyarok zöldségkultúrájához

4. Végezetül néhány mondat a moldvai zöldségtermeléssel kapcsolatos hiedelmekről. Magvetésnél és palántázásnál egyaránt tekintettel voltak arra, hogy a hold növőben, vagy fogyóban van. Úgy tartották, hogy „újhódra ne tégy, mert akkor nem köt". Ehhez az idősebbek egy része ma is tartja magát. Úgyszólván az egész magyar nyelvterületen, így Erdélyben és a bukovinai székelyek körében (,Halász 1973. 524.) is ismeretes a hagymakalendárium készítésének szokása, amivel a következő esztendő hónapjainak időjárását igyekeznek megjósolni. Talán nem véletlen, hogy ezzel a jelenséggel Moldvában eddig csak a madéfalvi veszedelem menekültjeiből települt Pusztinán találkoztam, ami persze nem záija ki, hogy máshol is gyakorolják. Pusztinában — akárcsak egykor Bukovinában — újesztendő szenvedéjén, vagyis szilveszter este szedik szét a hagymát. „ Tizenkét karéjába (kovája) sót hintenek, majd beléteszik a lisztes tekenyőbe, amelyikből a puliszkát főzik. Feltegyük a szobára (fűtő). S reggel, amelyikben a só meg van ereszkedve, az a hónap esős lesz." 119